A beruházás története



1. Előzmények

Fel

A Víz Keretirányelv (VKI, 60/2000. EK.) az Európai Közösség által meghirdetett vízpolitika, melynek keretében a tagállamok a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát kívánják elérni, illetve ezt fenntarthatóvá tenni. A Keretirányelvet a hazai jogrendbe illesztő alapvető jogszabály: 2094/2001. (IV. 30.) Korm. határozat "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területén" tárgyú, az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvével kapcsolatos feladatok végrehajtásának megkezdéséről.

A jelenlegi állapot felmérését az e célra kijelölt észlelő-mérő (monitoring-) hálózatra épülő vizsgálatsor hivatott megállapítani, amit a VKI 13. cikke által előírt Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) használ fel. A VGT által meghatározandó - a jó állapot elérését szolgáló beavatkozások - hatását, valamint az állapot változását folyamatosan monitorozni kell.

A vízügyi szakágazat jogszabály által (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról /Vgt./) előírt kötelezettsége a vizek mennyiségi állapotának és változásának észlelése, mérése, nyilvántartása. Ebbe beletartozik a víz természeti (csapadék, lefolyás, tározódás) és társadalmi (vízkivétel, tározás, visszavezetés) körforgásának vízmérleg elvű számontartása, aminek egyik alapeleme a felszíni vizek hidrológiai adatait mérő észlelőhálózat folyamatos működtetése.

A VKI 2007 évi ország-jelentése meghatározta az ország felszíni vizes monitoring vizsgálatainak helyét 384 ponton, különböző víztesteken, amelyeken a hidrológiai paraméterek (vízállás, vízhozam) mérése is szükséges. Ezek közül kiemelt jelentőségűek a határszelvények, az ország területére belépő vízmennyiségek és vízminőségek ellenőrzésével.

A határszelvényeken 20 ponton lenne szükséges a vízhozam és vízminőség folyamatos megfigyelése, amelyek közül 4 ponton már működik automatikus állomás. 4 pontom műszakilag nem megoldható a folyamatos észlelés, így 12 ponton lenne szükséges a projekt beavatkozása.

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) – mint a magyar állami vízügyi igazgatás középirányító szerve - jogszabályban rögzített feladata a monitoring hálózat országos koordinációja, távlati fejlesztésének irányítása, a műszerszolgálat irányítása.

A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztésére kiírt KEOP-2.2.2. pályázaton belül a külföldről érkező kis- és közepes folyók vízhozamának és fiziko-kémiai paramétereinek automatikus távmérésére a VKKI – mint Kedvezményezett - pályázatot nyújt be. A továbbiakban a pályázat elnevezésére a rövidített „a határt metsző vízfolyások automatikus mérése” rövidítést használjuk a tanulmányban.

A Megvalósíthatósági Tanulmányban bemutatjuk, hogyan illeszkedik a fejlesztés a VKI feladatok (VKI monitoring és az adatok felhasználása vízgyűjtő-tervezésnél, vizek kártételei elleni védekezés, vízkészletekkel való gazdálkodás) megalapozásába, a változó környezeti kihívásokra (éghajlatváltozás, szélsőséges vízjárási körülmények) adandó válaszok megfogalmazásába. Ismertetjük a megvalósítás intézményi, szakmai és pénzügyi kereteit. Bemutatjuk az előkészítési munkáknál feltárt kockázatokat, és a megvalósítás tervezett ütemezését.

2. A projekt céljai

Fel

A felszíni víz monitoring hálózatának határt metsző folyókon - a VKI 2007. évi monitoring pontjaival kijelöltekkel azonos helyen lévő - legjelentősebb észlelési pontjain az ország területére beérkező vízmennyiségek és vízminőségek folyamatos észlelésének megoldása a megfelelő minőségű és rendszerességű hidrológiai adatok gyűjtéséhez.

Az állomások működésével a vízkészletek nemzetközi megosztásának, az aszály és az árvizek elleni védekezésnek szükséges, megfelelő gyakoriságú hidrológiai adatsorok előállítása a vízgazdálkodási és vízgyűjtő tervezéshez.

A határszelvényeken pontos és nagyszámú észlelési adat gyűjtése a VKI által előírt határvízi együttműködésnek való megfeleléshez, valamint a globális éghajlatváltozásból adódó vízkészlet-változásra való felkészülés megalapozásához.

A részletes hidrológiai és vízminőségi adatsorok gyűjtése az árvízi és vízminőség-védelmi haváriák előrejelzéséhez.

A határszelvények folyamatos vízhozam észlelése a jobb határvízi együttműködéshez a pontos tényadatok rögzítésével.

3. Helyzetelemzés a megvalósulás háttere: A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása

Fel

3.1. A projektgazda bemutatása

A pályázó szervezet

A projektgazda és a pályázat kedvezményezettje a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI). A következő alfejezetek a szervezet módosító alapító okirata alapján készültek. (A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2007. KvVM utasítása, megjelent a Környezetvédelmi Értesítő 2007./4. számában.)

Általános adatok, a projektgazda jogállása

A projektgazda legfontosabb adatai a következők:

  • Elnevezése: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
  • Angol nyelvű elnevezése: Central Bureau of Water and Environment
  • Rövidített elnevezése: VKKI
  • Székhelye: 1012 Budapest, Márvány utca 1/d
  • Alapítója: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
  • Alapításának időpontja: 1993. január 1.
  • Felügyeleti szerve: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
  • Jogelődje: Vízügyi Központ és Közgyűjtemények
  • Jogállása: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó; az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, melynek működése az ország egész területére kiterjed.

A VKKI állami feladatként ellátandó alaptevékenységei:

  • Eljár a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII törvény 4. §-ában foglalt - Kormány által kijelölt - vízügyi igazgatási szervként.
  • Ellátja a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó
        • a vizek kártételei elleni védelemmel,
        • vízgyűjtő-gazdálkodással,
        • vízrajzi tevékenységgel,
        • közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel,
        • egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló központi, illetve pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával,
        • központi vízügyi nyilvántartások és informatikai rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos, valamint
        • múzeumi, levéltári, könyvtári, továbbá
        • egyéb, a miniszter által feladatkörébe utalt feladatokat.

A vizek kártételei elleni védelem és a vízgyűjtő-gazdálkodás körében ellátja;

        • az egyes európai uniós és hazai források felhasználásával megvalósuló nagy és kiemelt beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat, a vízgazdálkodásban megvalósuló KIOP programokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítését, illetve a központi programok megvalósítását;
        • a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak (továbbiakban: KÖVIZIG) az állami tulajdonú vizek kezelésével kapcsolatos szakmai tevékenységük, illetve a működésüket megalapozó közgazdasági feltételrendszer koordinációját, valamint részt vesz az országos és területi vízgazdálkodás stratégiájának, koncepciójának kialakításában és a vízgazdálkodás nemzetközi feladatainak ellátásában, közreműködik a kutatás-fejlesztési koncepciók kidolgozásában, a kutatás-fejlesztési tevékenység tervezésében, szervezésében, végrehajtásában, értékelésében és az eredmények hasznosításában;
        • a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó egyes múzeumi, levéltári, könyvtári feladatokat.

A VKKI feladatai közül a jelen projekthez kapcsolódókat az alábbi felsorolásban kiemeltük (félkövér betűtípus).

Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízrajzi feladatok körében:

        • összeállítja az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervet és koordinációs tevékenysége révén gondoskodik arról, hogy az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőin, és negyvenkettő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes tartalommal készítsék el a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az illetékes igazgatóságok (KÖVIZIG);
        • részt vesz az EU VKI szerinti hazai és nemzetközi vízgyűjtő-tervezési feladatok ellátásában, koordinálja a KÖVIZIG-ek ez irányú területi feladatait;
        • ellátja a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott rá háruló feladatokat;
        • ellátja a védekezés alatt szükséges vízrajzi tevékenységet;
        • koordinálja a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által ellátott vízrajzi tevékenységet;
        • részt vesz a területi észlelő-rendszerek egységes hálózati irányításában;
        • javaslatot tesz az országos vízrajzi monitoring hálózat működtetésére, fejlesztésére, koordinálja a vízrajzi beruházásokat;
        • biztosítja a vízrajzi monitoring hálózat adataiból képzett információk tárolását és közreadását;
        • közreműködik a vizek rendszeres mennyiségi és minőségi állapotértékelésével, előrejelzésével kapcsolatos feladatokban;
        • ellátja a vízkészlet-gazdálkodás elemeinek (vízigény, vízkészlet, kapacitások), folyamatos nyilvántartását és értékelését;
        • végzi a vízkészlet-védelmi beruházások (vízbázis-védelem, folyó- és állóvizek vízminőség-javító rehabilitációja) vízgazdálkodási megalapozását és koordinálását;
        • koordinálja a távlati vízbázisok védelmével kapcsolatosan a KÖVIZIG-ek kötelezettségébe tartozó feladatokat;
        • részt vesz a KÖVIZIG-ek vízkészlet-gazdálkodást érintő szakértői feladatainak koordinálásában;
        • a vízhasználatra vonatkozóan gazdasági elemzéseket végez, illetve összesíti és nyilvántartja az e témában hozzáférhető adatokat;
        • részt vesz a települési és regionális területrendezési és területfejlesztési tervek elbírálásában és véleményezésében;
        • részt vesz az integrált vízkészlet-gazdálkodás információs rendszeréhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtásában;
        • gondoskodik a vízgazdálkodási szakterület minőségügyi és műszaki szabályozásainak egységes kezeléséről;
        • ellátja az integrált folyógazdálkodás feladatait a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül;
        • közreműködik a vízkészlet- és vízhasználati adatok nyilvántartásában és feldolgozásában, figyelemmel a nemzetközi adatszolgáltatási igényekre is;
        • közreműködik a nemzetközi vízügyi együttműködésből adódó feladatok ellátásában.

Európai uniós, illetve kiemelt programok végrehajtása körében

        • ellátja a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése megvalósításával kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat;
        • összefogja a vízgazdálkodásban megvalósuló Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programokat;
        • ellátja a vízgazdálkodási beruházások EU-s feladatainak előkészítését;
        • részt vesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítésében, költségvetésének megtervezésében;
        • kedvezményezettként lebonyolítja, megvalósítja a tárca KEOP központi programjaként meghatározott nagy- és kiemelt projektjeit, beruházásait, a megvalósításhoz szükséges beruházás-előkészítő és tervezési feladatokkal együtt;
        • szakértő szervezetként részt vesz a pályázati programok megvalósításának szakmai ellenőrzésében, központi programokhoz való illeszkedésének vizsgálatában, szakmailag véleményezi a megvalósult pályázatok kitűzött céljainak való megfelelősségét;
        • ellátja a jelentős hazai és Európai Uniós támogatással megvalósuló környezetvédelmi és vízügyi beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat;
        • beruházóként megvalósítja a kormányzat, illetve a minisztérium által feladatként részére előírt környezetvédelmi és vízügyi fejlesztéseket különösen a Hulladékgazdálkodás (égetés), Kármentesítés - állami felelősségi körbe tartozó projektek, Vizek kártételeinek megelőzése ás vízkárelhárítás (árvíz), Kiemelten kezelt Vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi beruházások, a Víz Keretirányelv végrehajtásának állami intézkedései;
        • létrehozza és működteti a beruházások előkészítéséhez és megvalósításához szükséges projekt végrehajtási egységet.

Országos vízügyi informatikai szolgálattal kapcsolatos feladatok körében:

        • gondoskodik az országos vízügyi informatikai és hírközlési rendszerek folyamatos és biztonságos üzemeltetéséről, biztosítja e rendszerek szolgáltatásainak elérhetőségét az ágazat szereplői számára;
        • koordinálja a rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;
        • Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) országos üzemeltetése és koordinációs feladatainak ellátása, valamint vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéssel és vízrajzi monitoringgal kapcsolatos rendszerek moduljai (OTAR, OHM, MAHAB, VÍZ-TÉR);
        • ellátja a Települési Szennyvíz információs Rendszer (TESZIR), valamint a hozzá kapcsolódó térinformatikai rendszer és szakmai honlap üzemeltetési és fejlesztési feladatait.

A vízrajzi tevékenység központi irányítási feladatai a következők:

Az irányítás folyamata:

  • A vízrajzi munka céljainak megfogalmazása.
  • A célok eléréséhez stratégia kidolgozása.
  • A célok lebontása feladatokra.
  • A feladatok kiadása (a KÖVIZIG vízrajzi egységei, a háttérintézmény és a műszerszolgálat felé), a végrehajtás figyelemmel kísérése, számonkérés.
  • Értékelés, visszacsatolás a célok megfogalmazásához.

Az irányítási feladatok részletezése:

  • A területi vízrajzi egységek, a háttérintézmény és a műszerszolgálat működésének felügyelete.
  • A meglévő szakmai követelményrendszer gondozása (szükség szerint újak kidolgoztatása, változtatások végrehajtatása), alkalmazásának elrendelése.
  • Jogi szabályozási háttér figyelemmel kísérése.
  • Különböző időtartamú (közép- és hosszú távú) fejlesztési tervek készítése, karbantartása.
  • Erőforrások biztosítása.
  • Szakmai továbbképzési igények felmérése.
  • Minőségirányítási rendszer működtetése (jelenleg ISO9001:2000 szabvány szerint).
  • A területi vízrajzi egységek, a háttérintézmény és a műszerszolgálat munkájának értékeléséhez szükséges információk, adatok gyűjtése, elemzése, értékelése.

A VKKI szervezeti sémáját a 2-1. ábra mutatja be, a szervezet hierarchikus irányítási rend szerint működik. A VKKI szervezetét és tevékenységét a főigazgató irányítja. A főigazgató irányítja, koordinálja és ellenőrzi az igazgatóságok, a közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek munkáját, beszámoltatja az igazgatókat és a felügyelete alá tartozó vezetőket a vezetésük alá tartozó szakterület, illetőleg a szervezet működéséről.

Az igazgatók (szakági igazgató, projektigazgató, gazdasági igazgató) tevékenységüket a főigazgató közvetlen irányítása alatt végzi.

Az igazgató szervezi és irányítja a vezetése alá tartozó igazgatóság munkáját, azért egyszemélyi felelősséggel tartozik. Intézkedik (dönt) az igazgatóság ügykörébe tartozó, valamint a hatáskörébe utalt ügyekben. Az ügyrendben megállapított feladatkörben szakmailag irányítja az alárendelt szervezeti egységek tevékenységét és ennek érdekében kapcsolatot tart e szervezeti egységek vezetőivel. Az igazgató felelős az irányított szervezeti egységek feladatainak megtervezésért, megszervezésért és teljesítésért, valamint a feladatvégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogok (irányítás, utasítás, számonkérés, ellenőrzés) gyakorlásáért, az igazgatóság munkájának színvonaláért, fejlesztéséért.

A főosztályvezető irányítja a vezetése alatt álló főosztály munkáját, felelős a főosztály feladatainak, a szakmai követelményeknek, valamint a hatályos jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak megfelelő, színvonalas ellátásáért. A főosztályvezető felelős az általa irányított szervezeti egység feladatainak megtervezésért, megszervezésért és teljesítésért, valamint a feladatvégzéssel kapcsolatos irányítási, utasítási, számonkérési és ellenőrzési gyakorlat hatékony megvalósításáért, a főosztály szakmai munkájának színvonaláért, szakmai fejlesztéséért.

Az osztályvezető főosztályvezető irányításával vezeti az osztályokra tagozódó főosztály meghatározott osztályát. Felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; köteles az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén haladéktalanul intézkedést kezdeményezni az irányítását ellátó főosztályvezetőnél.

Az ügyintéző gondoskodik a közvetlen vezetője általi kijelölés szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy - átmenetileg - azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza. Felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért.

2-1. ábra A VKKI szervezeti felépítése

A VKKI mint projektgazda az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint nem jogosult az ÁFA levonására.

A projektgazda esélyegyenlőségi koncepció kidolgozását és felelős munkatárs kijelölését tervezi valamint a szervezet döntéshozói, munkavállalói számára esélyegyenlőségi képzést kíván a jövőben tartani.

A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében a projektgazda iroda épülete akadálymentesített. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése tekintetében 87 fős állományból a női foglalkoztatottak száma 43 fő, közülük 4 fő vezetői beosztásban. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogatandó a projektgazda 3 fő részmunkaidős munkatársat alkalmaz. Az 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma 43 fő.

A projektgazda a projekt előkészítése valamint megvalósítása során törekedett arra, hogy a projektmegvalósítása ne járjon jelentős negatív környezeti hatással. A megvalósítás és fenntartás során a természeti és humán erőforrások takarékos felhasználására törekszik. Lehetőség szerint környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítóktól rendeli a beszerzendő eszközöket (eszközök a megvalósításhoz). Környezeti szempontból előnyösebb eszközök beszerzésére törekszik. Előnyben részesíti a megvalósítás során bevonni kívánt szervezetek (PR, mérnök tanácsadás) közül azokat, amelyek a környezeti menedzsment rendszer szerint működnek. Partnerségre törekszik a projekttervezés és a projekt megvalósítás során. A létesítmény közvetlen közelében élőket folyamatosan tájékoztatja a projekt előrehaladásáról.

3.2. Az együttműködési formára utaló speciális adatok

A projekttel kapcsolatos döntése meghozatala a 2.2 fejezetben szereplő 2-1. ábrán bemutatásra kerülő szervezeti felépítésben valósul meg. Jelen projekt előkészítését a VKKI-n belül a Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya (Márfai László osztályvezető) végzi, a végső döntéseket a VKKI főigazgatója Dr. Váradi József hozza meg. Az előkészítő munkák megfelelő szintű elkészítésében, az egyes szükséges döntések meghozatalában az NFÜ és FI munkatársai a VKKI-nak segítségére állnak.

Az előkészítő munkáknál a vízrajzi operatív tevékenységet folytató Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok szerepe is jelentős, területükön ők üzemeltetik és észlelik a projekt megvalósítása esetén a határt metsző vízfolyások automatikus mérési eszközeit, látják el a VKKI tulajdonába kerülő létesítmény közvetlen felügyeletét. A vízhozam mérésekben résztvevő KÖVIZIGEK felsorolása és székhelyük:

    01. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Győr

    02. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Budapest

    06. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Szombathely

    07. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Nyíregyháza

    08. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Miskolc

    12. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Gyula

A projekt során a határt metsző vízfolyások automatikus mérési eszközeinek telepítéséhez az előkészítő munka során a vízjogi létesítési engedélyes terveket megbízott tervezők (Vízpart Kft, Konstruktőr Kft) készítették el.

A pályázat megvalósíthatósági tanulmányának előkészítésére a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság közbeszerzési eljárást írt ki. Az előkészítési munkát az ÖKO Zrt. nyerte el.

A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztésére kiírt KEOP-2.2.2. pályázaton belül a határt metsző vízfolyások automatikus mérési eszközeinek telepítésére pályázatot a VKKI nyújt be, mint Kedvezményezett.

3.3. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai

Projekt előkészítés

Az előkészítést a tervezett projektvezető, Márfai László irányítja, aki vízépítő mérnöki diplomával és 38 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jelenleg a Vízrajzi Monitoring Osztály osztályvezetőjeként dolgozik a projektgazda VKKI-ban. Feladata 5 éve az országos Vízrajzi Szolgálat (VKKI, 12 KÖVIZIG vízrajzi egysége) szakmai irányítása, a mintegy 8500 elemű monitoring hálózat fejlesztésének és működésének koordinálása.

A projektfeladatok ellátásában a VKKI megfelelő képzettségű szakemberei (műszaki, gazdasági, jogi, közbeszerzési, stb.) hatékonyan részt vesznek, akik nagy részben a megvalósítás projektmenedzsmentjében is részt fognak venni.

Projekt megvalósítás

Az előzetes tervek szerint mind az előkészítés, mind a megvalósítás időszakában a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság írásban kijelölt dolgozói alkotják a projektmenedzsment szervezetet.

A következő táblázat foglalja össze a Projektmenedzsment-szervezetben résztvevő személyeket és feladatukat.

2.-1. sz. táblázat Projektmenedzsment szervezet – funkcionális séma

Felelős személyek Fő feladatok és jogkör Munka-idő igény nap

Projektmenedzsment szervezet felügyelete a VKKI szervezetében:
Szentgyörgyvölgyi László Képzettsége: közgazdász

Munkatapasztalata: 10 év projektvezetési tapasztalat

Feladata, jogköre:

  • Szervezi és irányítja a vezetése alá tartozó projektmenedzsment munkáját, azért egyszemélyi felelősséggel tartozik.
  • Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért, és a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért.

Projektmenedzsment szervezete
Projektvezető:

Márfai László

Képzettsége: vízépítő mérnök, informatikai rendszerszervező

Munkatapasztalata: 38 év szakmai (hidrológusi, tervezői, rendszerszervezői), 15 év vezetői tapasztalat. Részvétel országos projektek, fejlesztések előkészítésében, közbeszerzések lebonyolításában.

Felelőssége, feladata:

  • irányítja az előkészítés szakmai, technikai és pénzügyi feladatait
  • ellenőrzi a projekt menedzselésére beosztottakat
  • munkamegbeszéléseket tart, koordinálja a projekt megvalósításában résztvevőket
  • kapcsolatot tart a támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a Közreműködő Szervezettel és a KvVM szakmai főosztályával
  • kapcsolatot tart a kivitelezésért felelős vállalkozóval, gondoskodik a feladatok határidőre történő végrehajtásáról, egyeztetések, munkaértekezletek lebonyolításáról.
40
Projektmenedzser:

Schreiner Viktória

Képzettsége: környezeti szakmérnök /projektmenedzser

Munkatapasztalata: 11 éves projektmenedzsment

Felelőssége, feladata:

  • A projekt teljes időtartama alatt a koordinációs és adminisztrációs feladatok ellátása.
  • A munka előrehaladásáról negyedévente jelentést készít
  • Gondoskodik a dokumentumok őrzéséről
  • Közreműködik a projekt megvalósítása során felmerülő felügyeleti ellenőrzések előkészítésében, részvétel az ellenőrzéseken.
20
Szakmai vezető:

Bénik László

Képzettsége: vízgazdálkodási mérnök

Munkatapasztalata: 16 éves vízügyi (vízrajzi, monitoring fejlesztési és üzemeltetési) tapasztalat, 10 éves országos szakmai irányítói gyakorlat

Felelőssége, feladata:

  • A projekt szakmai megalapozásának, a fejlesztés vízrajzi szakirányú indokolásának előkészítése, irányítása.
  • Közreműködés a létesítmények megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában.
  • A létesítmény megvalósítására irányuló vállalkozási szerződések véleményezése
  • A megvalósítási ütemtervek jóváhagyása és teljesítésének naprakész állapotban történő figyelemmel kísérése.
  • Az ajánlati dokumentációban foglaltak betartásának, valamint a kezelői és üzemeltetői egyeztetések megtörténtének ellenőrzése.
  • A fejlesztés megvalósítása során folyamatos együttműködés a leendő üzemeltetővel, a szakfelügyeletet biztosító szervekkel, a megvalósítással érintett üzemeltetőkkel, kezelőkkel.
  • A létesítmények megvalósításában résztvevő kivitelezők, üzemeltetők, valamint szükség esetén szakértők részvételével rendszeres megbeszélés szervezése és vezetése.
  • Az igazolt teljesítmények és a Megbízó által elismert pénzügyi teljesítések naprakész nyilvántartása.

  • Az EU támogatással megvalósuló létesítményekre előírt jelentések tervezetének elkészítése.
  • Havonként előrehaladási jelentés készítése
  • A Vállalkozó részére előírt jelentések véleményezése.
  • Közreműködés a tájékoztató anyagok kidolgozásában részvétel a tájékoztató tevékenységben.
  • Közreműködés a próbaüzem lebonyolításának előkészítésében és lebonyolításában, nyilatkozat tétel az eredményességről.
  • A műszaki átadás-átvételi eljárás előkészítése közreműködés a lebonyolításban, az átadási dokumentáció ellenőrzése és javaslattétel az átvételről.
  • Közreműködés a garanciális időszak alatt az utó-felülvizsgálati eljárásokban.
50
Szakmai vezető:

Göldner Tiborné

Képzettsége: vízépítő mérnök

Munkatapasztalata: 40 éves vízügyi (vízrajzi, monitoring fejlesztési és üzemeltetési) tapasztalat, 13 éves országos szakmai irányítói gyakorlat

Felelőssége, feladata:

  • A projekt szakmai megalapozásának, a fejlesztés hidrológiai szakirányú indokolásának előkészítése, irányítása.
  • Közreműködés a létesítmények megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában.
  • A létesítmény megvalósítására irányuló vállalkozási szerződések véleményezése
  • A megvalósítási ütemtervek jóváhagyása és teljesítésének naprakész állapotban történő figyelemmel kísérése.
  • Az ajánlati dokumentációban foglaltak betartásának, valamint a kezelői és üzemeltetői egyeztetések megtörténtének ellenőrzése.
  • A fejlesztés megvalósítása során folyamatos együttműködés a leendő üzemeltetővel, a szakfelügyeletet biztosító szervekkel, a megvalósítással érintett üzemeltetőkkel, kezelőkkel.
  • A létesítmények megvalósításában résztvevő kivitelezők, üzemeltetők, valamint szükség esetén szakértők részvételével rendszeres megbeszélés szervezése és vezetése.
  • Az igazolt teljesítmények és a Megbízó által elismert pénzügyi teljesítések naprakész nyilvántartása.
  • Az EU támogatással megvalósuló létesítményekre előírt jelentések tervezetének elkészítése.
  • Havonként előrehaladási jelentés készítése
  • A Vállalkozó részére előírt jelentések véleményezése.
  • Közreműködés a tájékoztató anyagok kidolgozásában részvétel a tájékoztató tevékenységben.
  • Közreműködés a próbaüzem lebonyolításának előkészítésében és lebonyolításában, nyilatkozat tétel az eredményességről.
  • A műszaki átadás-átvételi eljárás előkészítése közreműködés a lebonyolításban, az átadási dokumentáció ellenőrzése és javaslattétel az átvételről.
  • Közreműködés a garanciális időszak alatt az utó-felülvizsgálati eljárásokban.
10
Pénzügyi terület felelőse:

felvétel alatt

Képzettsége: pénzügyi-számviteli felsőfokú végzettség

Munkatapasztalata: 5 éves éves költségvetési intézményi feladatok és EU projektek elszámolása

Felelőssége, feladata:

  • Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása.
  • A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a közreműködő szervezet felé
  • Pénzügyi és számviteli vonatkozású kötelezettségek végrehajtása
15
Jogi terület felelőse:

Dr. Sziklai Katalin

Képzettsége: jogi felsőfokú

Munkatapasztalata: EU-s projektek előkészítésnek és végrehajtásának jogi támogatása

Felelőssége, feladata:

  • érvényesíti a projekt gazda érdekeit és felügyeli a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok betartását
  • előállítja a szükséges jogi és rendeleti háttéranyagokat a projekt megfelelő végrehajtása érdekében
  • a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és kivitelezői szerződések előkészítése, megkötése, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.
5
Közbeszerzés felelőse:

Dancsa István

Képzettsége: jogi, közbeszerzési szakértői

Munkatapasztalata: 5 éves közbeszerzési szakértői

Felelőssége, feladata:

  • feladata a közbeszerzési terv elkészítése, a közbeszerzések lebonyolítása és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok törvény által előírt módon történő végrehajtása
15
PR, a nyilvánosság tájékoztatása

Kovács Lajos

Képzettsége: felsőfokú végzettség

Munkatapasztalata: 5-éves PR tapasztalat

Felelőssége, feladata:

  • a társadalom és nyilvánosság bevonása, tájékoztatása, az ezzel kapcsolatos ügyintézés végzése
  • harmonikus kapcsolattartás a projekt előrehaladásában az érintettek bevonásával
10
Informatikai felelős

Rátkai György

Képzettsége: felsőfokú számítástechnikai végzettség

Munkatapasztalata: 5-éves informatikai tapasztalat

Felelőssége, feladata::

  • A projekthez kapcsolódó informatikai feladatok szervezése, irányítása,
  • A vízügyi informatikai rendszerkapcsolatok szervezése
  • honlappal kapcsolatos munkák koordinálása
3
Térinformatikai felelős

Tóth Tünde

Képzettsége: felsőfokú végzettség, térinformatikai ismeretek

Munkatapasztalata: 5-éves térinformatikai gyakorlat

Felelőssége, feladata:

  • A projekthez kapcsolódó térinformatikai feladatok szervezése, irányítása,
  • projektadatok illesztése a vízügyi térinformatikai rendszerhez
5
Belső ellenőr

Illés Edit

Képzettsége: felsőfokú végzettség

Munkatapasztalata: 5-éves belső ellenőrzési gyakorlat tapasztalat

Felelőssége, feladata:

  • Jogszabály szerinti ellenőrzési feladatok elvégzése
10

A VKKI szakemberei több, EU-s támogatásból megvalósuló projekt koordinálása, vezetése során szereztek tapasztalatot a projektgazdai tevékenységhez. (A projektmenedzsment tagjainak kijelölését és szakmai életrajzait a tanulmány melléklete tartalmazza.)

Döntéshozatal és a végrehajtás eljárásrendje a projektmenedzsment szervezeten belül:

  • A projektszintű menedzsment létrehozásáért, felelősségi köreinek meghatározásáért, ellenőrzéséért, valamint a menedzsment szervezet működési feltételeiért a projektmenedzsmentet felügyelő vezető felelős.
  • A projektvezető egy személyben felelős a projekt megvalósításáért és a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartásáért. Irányítja és felügyeli a projektszintű menedzsmentet, gondoskodik a végrehajtási és pénzügyi ütemtervek betartatásáról. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a menedzsment szervezet vezetőjének.
  • A projektmenedzser ellátja a projekt adminisztratív nyilvántartási, szervezési feladatait, teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Elkészíti a havi állapotértékelést és a negyedéves beszámolókat. A projektvezetőt - annak akadályoztatása esetén- helyettesíti. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektvezetőnek.
  • A szakmai vezető felügyeli a projekt műszaki-szakmai megfelelőségét. Előkészíti a közbeszerzések szakmai specifikációját, ellenőrzi a végrehajtásban részt vevő vállalkozó(k) teljesítésének szakmai tartalmát.
  • A pénzügyi terület, a jogi terület, a közbeszerzés, az informatika, a térinformatika és a PR felelőse és a projektmenedzser a projekt feladatok ellátása tekintetében a projektvezető irányítása alá tartoznak, feladataikat a projektvezetőtől közvetlenül kapják, beszámolással is neki tartoznak. A belső ellenőr közvetlenül a projektmenedzsmentet felügyelő vezetőnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A projektgazda Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságon belül a 2-2. ábrán szereplő szervezeti felépítésben történik a projekt megvalósításának irányítása.

2-2. ábra a VKKI projekt menedzsment szervezése

A projektmenedzsment tevékenység finanszírozási módja

A projektmenedzsment költséget a Kedvezményezett a projekt megvalósítás költsége terhére számolja el. Az elszámolhatóság feltételeit (közbeszerzés útján kiválasztott szakértő, illetve saját szervezeten belül végzett tevékenység) a Kedvezményezett teljesíti.

A saját szervezeten belüli tevékenység a szakmai területen a vízgazdálkodási, vízgyűjtő-gazdálkodási és vízrajzi monitoring speciális ismeretei, több évtizedes irányítási, szervezési és fejlesztési tapasztalatai miatt javasolható.

3.4.Háttér, környezet

Érintett földrajzi terület bemutatása

A terület lehatárolása, közigazgatási egységek

A projektben telepítendő, a határt metsző vízfolyások automatikus mérési eszközei a Duna-vízgyűjtőkerület magyarországi területét érintik, tehát a projekt által érintett terület Magyarország egésze.

A határt metsző vízfolyások az ország közel teljes területét befolyásolják, így hatásterületként az ország teljes területét tekintettük. A térképen bejelöltük a vízhozam mérésére kijelölt határszelvényeket és tájékoztatásul a VKI folyóvizi feltáró monitoring pontokat (ld. 3-1. ábra).

3-1. ábra A projekt hozammérő állomásainak elhelyezkedése a VKI víztestjein

A projekt keretében létesített kalibráló csatorna és állomás az ország 496 pontján mért vízhozamok hordozható műszereinek minőségbiztosítási követelményét és megbízható adatok mérését biztosítja az ország teljes területén.

A Víz Keretirányelv (VKI) elfogadását követően a 2007-es ország-jelentésben közölt VKI monitoring hálózat kialakításra az alábbi elemeket jelölte meg:

  • vízhozam, vízszint
  • morfológiai elemek (a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, valamint az üledék vastagsága, a meder jellemző méreteit, a hullámtér szélességét és használati jellegét, a partvédelem jellegét célját, a burkolat hosszát és jellege, a mederduzzasztás helye és mértéke, a meder szabályozás helye és jellege, a kotrás gyakorisága,
  • fizikai és kémiai paramétereke
    • hagyományos paraméterek (t. dO2, vez. kép., BOI5, N és P vegyületek)
    • fémek és szerves vegyületek
    • egyéb fémek és vegyületek
  • fitoplankton, fitobentosz, makrozoobentosz, makrofiton, halak, zooplankton

A jelenleg a vízrajzi szolgálatban 496 ponton végeznek vízhozam-mérést, amelyből 242 db az országos törzshálózati mérési hely, a többi üzemi mintavételi pont. Ezek közül jelenleg a vízrajzi tevékenység keretében 20 törzshálózati mérési pontot sorolnak a folyamatos mérési igényt jelentő határszelvényeken elhelyezkedő mérőhelyek közé, amelyek közül 12 esetben szükséges a fejlesztés.

A kijelölt 384 db VKI felszíni vizes monitoring pont közül 136 db napi gyakoriságú felszíni hidrológiai észlelést igénylő feltáró jellegű folyóvízi monitoring pont szerepel. A VKI felszíni vízi monitoring pontjai közül 47 db található az országhatár közvetlen közelében.

A tervezett, vagy működő, határszelvényeket ellenőrző 20 db pont közül a Túr garbolci szelvénye és a Dráva őrtilosi szelvénye nem szerepel ezek között (a Dráván a VKI monitoring pont 8 km-rel lejjebb helyezkedik el).

A jelenlegi mérési helyeket, az új létesítmények elhelyezkedését és a VKI ország-jelentésben megjelölt monitoring pontjait a 3-2. ábra mutatja be. A határvízi szelvények megbízható folyamatos adatsorai a nemzetközi együttműködés alapfeltételét jelentik. Nem véletlen, hogy a korábbi határvízi együttműködések is jelentős hangsúlyt fektettek a hidrológiai és vízminőségi paraméterek egyeztetésére, a kijelölt pontok túlnyomó része az országok közötti együttműködésnél a határvízi egyezményekben is nevesített, adatszolgáltatásra kötelezett helyszínek között szerepel, és a nemzetközi vízgyűjtőtervezéseknél is jelentős lehet.

Az említett 2007. évi VKI ország-jelentés a felszíni vizek minőségi elemei QE2-1 kategóriájában a felszíni vizek között a folyók esetében említi. A tavak esetében a QE2-4 szerint a hidrológiai paraméterek mérései azonosak. A monitoring programok a hidrológiai paraméterek napi gyakoriságú vizsgálatát írják elő, ami tó (LV) és folyó (RW) víztesteknél az alábbi számú ponton, gyakorisággal és ciklusidővel szükséges elvégezni.

Ezek a mérések természetesen nem minden esetben közvetlen vízhozam mérések, hiszen a rendszeres vízállásmérések mellett végzik jelenleg is az időszakos vízhozam-méréseket és határozzák meg a vízhozam összefüggéseket.

EU monitoring
alprogram kód
minőségi paraméter hely (db) gyakoriság (nap) ciklus (év)
HUSWPS_1LW QE2-4 21 365 1
HUSWPS_1RW QE2-1 122 365 1
HUSWPO_1LWHM QE2-4 19 365 1
HUSWPO_1LWNO QE2-4 21 365 1
HUSWPO_1RWHM QE2-1 112 365 1
HUSWPO_1RWNO QE2-1 177 365 1
HUSWPO_1RWPS QE2-1 76 365 1
HUSWPO_2RWHM QE2-1 204 365 1
HUSWPO_3RWHM QE2-1 196 365 1
HUSWPO_4RWHM QE2-1 71 365 1

A 47 határközeli VKI monitoring pont közül a tervezett 12 db új, vagy kiegészített létesítmény a jelentősebb határt metsző folyókon, vízfolyásokon elhelyezkedő, a tervezett határszelvény vízhozamát észlelő új hálózati elemeket jelöli ki.

A határszelvények mérései között különösen a jelentősebb vízhozamú folyók esetében fontos a vízhozamok változásának megfelelő gyakoriságú észlelése, mind a vízkészlet-gazdálkodás, vízgyűjtő-tervezés és az árvízi előrejelzések esetére is. Ezen esetekben az időszakos sebességméréseken alapuló sebesség-terület módszer használata helyett célszerű a határszelvényekben a folyamatos hozammérő eszközök telepítése és üzemeltetése.

A 2007. évi monitoring jelentés a vízhozam mérésére nagyobb hozamok esetében a QE2-1 paraméteréhez az alábbiakat közli:

A vízhozam meghatározása leggyakrabban sebesség-terület módszerrel történik. A mérés az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebesség meghatározásán alapul. A sebességméréshez forgószárnyas vagy indukciós sebességmérőt alkalmaznak. Ultrahangos regisztrálóval: ez a mérés a vízfolyás kiválasztott helyén átfolyó pillanatnyi vízhozam értékét határozza meg, s a megfelelő időközönként, automatikusan végzett mérések eredményeként létrejövő vízhozam értékek idősora alkalmas a vízhozamok időbeli alakulásának a megbízható leírására.

3-2. ábra VKI monitoring pontok és projekt határszelvény vizsgálati helyeinek elhelyezkedése

Vízszint folyamatos észlelését digitális vízállás-regisztrálóval lehet biztosítani. A mérési adatsor, elektronikus regisztrátum alakjában jelenik meg. Lehetőség van távmérésre is.

A szabályozási előírások szerint a mérést az alábbiak szerint kell elvégezni:

Vízhozam:

    Műszaki előírások:

      ME-10-231-16 Felszíni vizek vízhozamának mérése sebesség-terület módszer alkalmazásával

      ME-10-231-17 Felszíni vizek vízhozamának mérése ultrahangos regisztrálóval

    Magyar, ill. nemzetközi szabványok:

      MSZ EN ISO 748:2000 Folyadékáram-mérés nyitott csatornákban. Sebesség- és terület meghatározáson alapuló mérési módszerek (ISO 748:1997)

      MSZ EN ISO 6416:2006 Hidrometria. Vízhozam-mérés ultrahangos (akusztikus) módszerrel (ISO 6416:2004)

Vízszint:

    Műszaki előírások:

      ME-10-231-03 Felszíni vizek vízállásának mérése centiméter pontosságú digitális vízállás-regisztrálóval

      ME-10-231-04 Felszíni vizek vízállásának mérése milliméter pontosságú digitális vízállás-regisztrálóval

A vízhozam-mérő hordozható eszközök megbízhatósága gyakorlatilag 100 %-os, mert használatuk előtt minden esetben meg lehet állapítani a működőképességüket. A mérőeszközökkel elérhető pontosság 7 %-on belüli. Ugyanakkor a nem automata eszközökkel napi egy, extrém esetekben napi kettő között van a mérési gyakoriság, tehát a változok jelzésére, napi rendszeres észlelésre a jelentős üzemeltetési személyzeti igény miatt nincs lehetőség. Automata regisztráló eszközökkel egy óra és hat óra közötti a mérési gyakoriság, ez azonban a VKI napi mérési gyakoriságát túllépő körülmények esetén lehet szükséges, pl. az említett határszelvényekben. Ezekben a határszelvényekben szükséges lehet a vízminőség gyors monitoringja is elsősorban a rendkívüli szennyezések jelentős változásainak ellenőrzésére, automatizálható monitoring elemekkel, pH, vezetőképesség, hőmérséklet, oldott oxigén koncentráció, esetleg redox potenciál ellenőrzésével. Ezek az értékek nem helyettesítik, csak kiegészítik a kémiai vizsgálatok VKI monitoring által előírt paramétereit (QE3-1) és gyakoriságát.

A vízrajzi törzshálózat észlelési pontjai közül jelentős számban védett területeken helyezkednek el. A következő táblázatban bemutatjuk a vízhozam-mérő monitoring pontok elhelyezkedését országosan védett természeti területeken.

Vízhozam mérő monitoring pontok száma Védett területek
Ramsari terület Natura 2000 terület NP, TK, TT összesen
SPA terület SCI terület
(db) 496 43 86 164 54 194

A mérési eredmények közel 40 %-a tehát védett területeken történik elősegítve azok vízháztartásának észlelését, fenntartását is.

A 2007. évi VKI Monitoring ország-jelentés teljes összefoglalóját a tanulmány 2. melléklete mutatja be

A projekt országos jellegéből adódóan érinti a 64/2004. Korm. Rendelet szerinti 95 hátrányosabb és leghátrányosabb helyzetű kistérséget, valamint a 235 leghátrányosabb helyzetű települést. A kormányrendeletben meghatározott kistérségeket az alábbi ábra szemlélteti:

3-5. ábra: Hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek Magyarországon

Kistérség száma Kistérség neve Komplex mutató Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Leghátrányosabb helyzetű komplex programmal
1. Mosoni-Duna, Rajka 3804 Mosonmagyaróvári 3,85 - - -
2. Ipoly, Ipolytarnóc 4205 Salgótarjáni 2,19 + + -
3. Rába, Szentgotthárd 4807 Szentgotthárdi 3,28 - - -
4. Szamos, Csenger - Szamosangyalos 4502 Csengeri 1,75 + + +
5. Bodrog, Felsőberecki - Alsóberecki 3508 Sátoraljaújhelyi 2,63 + - -
6. Hernád, Hidasnémeti - Hernádszurdok 3512 Abaúj-Hegyközi 1,51 + + +
7. Bódva, Hídvégardó 3502 Edelényi 1,90 + + +
8. Sajó, Sajópüspöki 3506 Ózdi 1,89 + + +
9. Fekete-Körös, Sarkad-Malomfok 3404 Sarkadi 1,77 + + +
10. Sebes-Körös, Körösszakál 3902 Berettyóújfalui 2,02 + + +
11. Tisza, Tiszabecs 4503 Fehérgyarmati 1,82 + + +
12. Fehér-Körös, Gyula duzzasztó felvíz 3408 Gyulai 3,32 - - -
db összesen 9 8 7

A határt metsző vízfolyások automatikus hozammérő helyei közül hátrányos helyzetű kistérségekben 9 db helyezkedik el, bár a fejlesztés a kistérség helyzetére nincs behatással.

A 19 rögzített ultrahangos vízhozam-mérő berendezéssel telepített mérőhely közül 5 db a határszelvényeknél került telepítésre 2003-2007 között:

vízfolyás hely telepítés éve
Túr Garbolc 2007
Kraszna Ágerdőmajor 2006
Ér-főcsatorna Pocsaj 2006
Berettyó Kismarja 2006
Fehér-Körös Gyula 2003
Fekete-Körös Sarkad-Malomfok 2003
Sebes-Körös Körösszakál 2003


Társadalmi-kulturális jellemzők

A monitoring hálózat tervezése szempontjából társadalmi-kulturális jellemzők lényegesen nem befolyásolják a projekt létesítményeinek telepítését. A létesítmények a mérés céljára nem lehetnek zavart helyen, közvetlenül látogatott közterületeken, a lakosság legfeljebb eredményeikről értesülhet a nyilvános internetes adatszolgáltatáson keresztül, vagy ha a létesítmény kezelője érdeklődő civil szervezetek, iskolai csoportok részére az észlelő helyek működését bemutató tudományos vagy közönség-találkozókat szervez. Ezért az oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, fogyasztási szokások, lakosságra specifikált fizetési hajlandóság, iskolázottság, környezeti tudatosság nem jelentenek a határt metsző vízfolyások automatikus mérésének megoldásakor a létesítést befolyásoló tényezőt.

A VKI 14. cikke szerint az érintett társadalom (összes érdekelt fél) aktív bevonása szükséges az egész tervezési folyamat során: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésébe, felülvizsgálatába és korszerűsítésébe egyaránt. A tájékoztatás és konzultáció (információ és véleményezés) minden vízgyűjtőkerületben a “társadalommal” (a vízhasználókat is beleértve) kell, hogy történjen. Emiatt lényegesek a társadalmi-kulturális jellemzők a tervezési területen.

A megfelelő társadalom-bevonás egyik legfontosabb követelménye, hogy az érintettek lehető legszélesebb körére kiterjed, azaz különféle tudással, információs háttérrel, értékrenddel, illetve érdekeltséggel rendelkező egyének, csoportok vegyenek részt a döntések előkészítésében.

A 2007. évi felmérés szerint a Víz Keretirányelvének ismertsége alacsony szintű (6,4%), de ennél lényegesen magasabb arányban ismerték a diplomások, a vezető beosztásúak, a szellemi foglalkozásúak és a legmagasabb jövedelműek, a helyi újságból, az ismerősöktől és az Internetről tájékozódók. Ez utóbbiak körében a dokumentum ismertsége 14,4%!

Az általános célokat az 1. cikk határozza meg:

  • A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme.
  • A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése.
  • A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése.
  • A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése.
  • Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése.

A környezeti célkitűzéseket a 4. cikk határozza meg. A legfontosabb előírások a felszíni vizekkel kapcsolatban:

  • El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt.
  • El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt.
  • Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását.

A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan:

  • El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt.
  • Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket.
  • Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását.
  • Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását.

Az Európai Parlament és a Tanács - tekintettel a felszín alatti vizek védelmére - speciális intézkedéseket írt elő a vízszennyezés korlátozására és csökkentésére vonatkozóan. Ehhez az Európai Bizottságnak a Keretirányelv hatálybalépésétől számított két éven belül javaslatokat kellett előterjesztenie.

A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztest-részeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, nem a jó ökológiai állapot, hanem a jó ökológiai potenciál elérése a cél. A jó ökológiai állapot és a jó ökológiai potenciál meghatározása a Keretirányelv V. Mellékletében található táblázatok alapján történik.

Az erősen módosított víztestek kijelöléséhez elvégzett vizsgálatok során nem csak a már meglévő vízállapotokra, hanem az emberi beavatkozások következtében fellépő változásokra is tekintettel kell lenni. Ezekben az esetekben a döntési folyamat során alternatív környezeti lehetőségeket is vizsgálni kell.

A VKI által meghatározott feladatok végrehajtásáért minden tagország maga viseli a felelősséget. A legfontosabb feladatok a következők:

  • állapotfelvétel (jelenlegi állapot),
  • a célok meghatározása (az elérendő állapot),
  • intézkedések meghatározása a célok eléréséhez.

Fontos részfeladatok a következők:

  • Vízgyűjtő egységek meghatározása
  • Nemzetközi vízgyűjtő egységekhez való besorolás
  • A vizek jellemzőinek elemzése a vízgyűjtőkön:
  • A felszíni víztípusok megállapítása
  • Referencia-feltételek és mérőhelyek megállapítása
  • A felszín alatti vizek leírása
  • Az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálata
  • Jellemzési kritériumok kidolgozása
  • Felügyeleti módok megállapítása
  • A vizek állapotának értékelése
  • Gazdasági elemzések elvégzése
  • A költség-visszatérülés elvének átültetése
  • Az intézkedési programok meghatározása

Ahhoz, hogy a Víz Keretirányelv célkitűzései megvalósuljanak, az EU tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a Víz Keretirányelv - különösen az intézkedési programokra vonatkozó - előírásai, valamennyi vízgyűjtő egységen koordinált módon megvalósuljanak.

A nemzetközi vízgyűjtők esetében az érintett országoknak közösen kell a koordináció megvalósításán fáradozniuk. A nemzeti és nemzetközi vízgyűjtő egységeken egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. Nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése csak abban az esetben jöhet szóba, ha a koordináció végrehajtása nem járt sikerrel. Mindemellett a nemzetközi vízgyűjtőn érintett tagállamoknak amennyire lehetséges, együtt kell működniük a nem tagállamokkal a közös vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésében.

A VKI előírásai szerint a vízgyűjtőkön, illetve részvízgyűjtőkön osztozó országoknak közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük. Ehhez közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési stratégiát és munkaprogramot, illetve társadalom-bevonási stratégiát kell kidolgozni, ami tartalmazza azt, hogy milyen feladatokat kell, illetve célszerű közösen megoldani és melyek azok a feladatok, amelyeket elég nemzeti szinten elvégezni.

A Duna-vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítését a Duna Védelme Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River – ICPDR) koordinálja. A koordinációhoz szükséges gyakorlati feladatokat elsősorban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Szakértő Csoport (River Basin Management Expert Group) oldja meg, de tevékenységét más szakcsoportok is támogatják. A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési stratégiáját és a kapcsolódó társadalom-bevonási stratégiát a Duna vízgyűjtő országai – hazánk képviselőinek részvételével (KvVM delegáltak) – közösen kidolgozták.

A műszaki szükségszerűség az elmondottak szerint a következőkben foglalható össze:

  1. A hidrológiai adatgyűjtéshez és a VKI monitoring vizsgálatok végzéséhez és a vízgazdálkodási feladatok megvalósításához szükséges lenne a határt metsző jelentősebb vízfolyások hozamának folyamatos mérése, a stratégiai jelentőségű nemzetközi vízmegosztás mennyiségi megalapozása.

  1. A jelenlegi vízrajzi észlelő tevékenység a határt metsző jelentősebb folyóknál a folyamatos hozamméréseket jelenleg csak korlátozott mértékben tudja biztosítani, ami a vízkészlet-gazdálkodás optimális tervezéséhez nem elégséges.

  1. A nemzetközi vízmegosztás mennyiségi megalapozása a rendelkezésre álló adatok alapján intenzív vízhasználatok mellett, különösen aszályos időszakban megfelelően nem biztosítható.

  1. A határszelvények árvízi és vízminőségi haváriákat előrejelző mérési lehetősége a biztonsági követelmények kielégítéséhez is szükséges lenne, mert a jelenlegi észlelési rendben két vizsgálat között egy-egy kisebb szennyezés-hullám bármikor levonulhat.

4. A fejlesztések szükségszerűsége

Fel

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése

Helyzetértékelés

A vízrajzi tevékenység

Tartós, rendszeres tevékenység a következő feladatkörben:

  • vízrajzi adatok gyűjtése, elsődleges feldolgozása, tárolása, közreadása;
  • vízrajzi feltárás;
  • vízjelzés;
  • a vízrajzban alkalmazott módszerek, eljárások, eszközök fejlesztése.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a vízrajzi tevékenységre a következő feladatköröket említi:

  • alapadatok mérése állomáshálózatban, az alapadatok gyűjtése, továbbítása, feldolgozása, tárolása, visszakeresése és közreadása;
  • előrejelzés;
  • a következő szakterületek módszereinek, eljárásainak és eszközeinek fejlesztése és tökéletesítése:

    • észlelőhálózat-tervezés,
    • műszer-fejlesztés,
    • észlelési műszerek és módszerek szabványosítása,
    • adattovábbítás és feldolgozás,
    • adatok szolgáltatása tervezési célokra,
    • előrejelzés.

A Magyarország területét jellemző vízrajzi adatok rendszeres gyűjtését először a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1886-ban létesített Vízrajzi Osztálya kezdte meg, amelynek feladata volt az ország vízrajzi adatainak gyűjtése, mérése, értékelése, az árvizek előrejelzése. Ez volt a Kárpát-medence első szervezett vízrajzi szolgálata. A gazdasági viszonyok, a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos igények alakulásának megfelelően a vízrajzi szolgálat szervezete többször változott. 1890-től a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztálya, 1929-1948-ig a Vízrajzi Intézet, 1948-1952 között a vízgazdálkodás különböző szervezetei, 1952-től a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (1976 óta Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, 1993-tól a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság Hidrológiai Intézete), valamint - a hetvenes, nyolcvanas évektől - a vízügyi igazgatóságok látják el a vízrajzi teendőket. Jelenleg az országos vízrajzi munkát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete mellett a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság irányítja.

A vízrajzi szolgálat meghatározza a vizek kártételei elleni védekezéshez, a vízhasznosításhoz, a fenntartható fejlődéssel összhangban álló vízgazdálkodáshoz és az emberi tevékenységeknek a vízre, mint környezeti elemre gyakorolt hatásainak megítéléséhez szükséges adatokat. A vízrajzi adatoknak egy része az 1887 óta rendszeresen megjelenő Vízrajzi Évkönyvben kerül nyilvánosságra, amelynek az elmúlt évben jelent meg a 111. kötete. Ennek mellékletében találhatók minden törzsállomásra kiterjedően az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásai és a vízügyi kezelésű hidrometeorológiai állomások adatai, ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve

  • a tárgyév csapadékainak és léghőmérsékleteinek alakulását,
  • a párolgás néhány állomáson mért adatait,
  • a nagyobb vízfolyások és tavak vízállásait,
  • a vízfolyások fontosabb szelvényein átfolyt vízhozamok alakulását,
  • a jégjárást és
  • a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit,
  • a gázlók előfordulását, a belvizek alakulását,
  • a talaj-, a karszt- és a rétegvizek szintváltozásait és
  • a forráshozamok alakulását bemutatva.

4-1. ábra: A vízrajzi monitoring pontok elhelyezkedése az ország területén

A teljes vízrajzi észlelőhálózat több mint 8000 helyen végez észlelést, az állomások típusait a 4-1. ábra mutatja be, megoszlásukat a következő táblázat szemlélteti.

Állomástípus db
felszíni 2655
felszín közeli 3381
felszín alatti 1443
forrás 77
hidrometeorológiai 652
összesen 8208


A felszíni vizek vízállásainak és vízhozamainak észlelése a vízrajzi szolgálat egyik legkiterjedtebb és legrégebben végzett feladata.

A Vízügyi Szolgálat felszíni vízállás észlelőhálózatában a 2008. január 1-i állapot szerint összesen 2655 állomáson az alábbi táblázatban feltüntetett elemek mérését és megfigyelését végzik a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok. Az észlelések, mérések végrehajtása a hidrológiai elemek mérése vonatkozó Műszaki Előírások (ME) alapján történik.

hidrológiai elem összes (db)
vízállás 2655
vízhőmérséklet 346
vízhozam 496

A vízhozam mérések közül 19 db állandó helyre telepített, a többi helyen eltérő gyakorisággal történik vízhozam-mérés.

A vízrajzi észlelőhálózat állomásai közül 329 db (12 %) működik az országhatár 2 km-es körzetében, erre a területre esik 76 mérési hely (15 %) a vízhozam-mérések közül.

A határ menti 329 vízrajzi állomás közül 42 db országos törzsállomás.

A vízrajzi tevékenység keretében a vízhozam-mérések tervezése szempontjából 40 db kiemelt határvízi és csomóponti mérésének listájából 2008-ban 25 db kiemelt állomás szerepel a határ menti körzetekben, általában évi 12 alkalommal végzett expediciós hozammérésekkel (4-2. ábra).

4-2. ábra: A határmenti felszíni vízrajzi monitoring pontok elhelyezkedése

A Vízügyi Szolgálat hagyományos és távjelzéses felszíni víz észlelő hálózatának működéséhez kapcsolódó legfontosabb feladatok:

  • Árvízi védekezéshez kapcsolódóan a védekezést segítő információk biztosítása;
  • A hazai eredetű árvizek előrejelzéséhez, illetve a védekezéshez szükséges hidrológiai információk biztosítása;
  • A belvízvédelemhez (belterületi, síkvidéki, dombvidéki) és aszálykárokhoz kapcsolódóan a helyzetértékelést és az előrejelzést segítő információk biztosítása;
  • Vízkészlet gazdálkodás;(vízpótlás, átvezetés, tározás)
  • Egyéb hidrológiai elemzésekhez információk biztosítása;
  • Határvízi egyezmények szerinti adatszolgáltatások;
  • Külső megbízók számára adatszolgáltatás.

Ezek a feladatok minden esetben a VKI céljainak megfelelő tevékenység alapparamétereinek kidolgozását is biztosítják.

A jelentősebb folyók határ menti szelvényeiben régóta igény lenne a folyamatos hozam-mérésekre, amelyek a nemzetközi együttműködést, a határvízi egyezményeket, vízkészlet-használatokat, vízminőségi állapotot és árvízi előrejelzést is egyértelműen elősegíthetné. A Víz-keretirányelv nemzetközi vízgyűjtőkre, vízgyűjtőtervezésre vonatkozó előírásai is igénylik az átadási pontokon történő azonosítási lehetőséget a felvízi és alvízi országok között.

A fejlesztési szükségszerűség megfogalmazása

Jogszabályi, szakpolitikai előírás

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a vizekkel és vízi-létesítményekkel kapcsolatos állami feladat:

  • a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő,
  • a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint
  • a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása,
  • továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása,
  • vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
  • a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele;

Magyarországon a 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet szabályozza a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtését. A jogszabályban rögzített adatfogalmak a következők:

  • vízgazdálkodási alapadat: a VgTv. hatálya alá tartozó vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeik megőrzésével, kártételeinek elhárításával, továbbá vízilétesítmények megépítésével, üzemeltetésével, vízimunkák megvalósításával, vízhasználatok gyakorlásával összefüggő - a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásához szükséges - adat, ideértve a leíró vagy idősor jellegű minden olyan adatot, amelyek megismerése a vizek, vízilétesítmények állapotának feltárását, valamint állapotuk értékelését szolgálja;
  • vízgazdálkodási objektumok: a VgTv. hatálya alá tartozó vizek és azok víztartó képződményeik, valamint a vizek hasznosítását vagy kártételeinek elhárítását szolgáló vízilétesítmények;
  • vízgazdálkodási információs rendszer: a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának olyan rendszere, amely a társadalom vízzel kapcsolatos igényeire figyelemmel, az ezzel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat tartalmazza és kezeli, valamint képes a rokon információs rendszerekkel kapcsolatos adatcserére.

Az állami tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények leíró műszaki adatainak, továbbá a vízrajzi, idősor jellegű adatok meghatározása - műszaki felmérések és adatfelvételek, valamint hidrológiai mérések és megfigyelések alapján - a vízügyi igazgatási szervek feladata.

Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodási közfeladatainak ellátását szolgáló vízgazdálkodási alapadatok gyűjtése, feldolgozása, szolgáltatása (hasznosítása) érdekében vízgazdálkodási információs rendszert (a továbbiakban: VIZIR) kell létrehozni és működtetni.

A felszín alatti és a felszíni vizek mennyiségi és minőségi jellemzésére vonatkozó adatokat - a vízügyi szervezet vízrajzi feladatainak ellátásáról szóló külön jogszabályban meghatározott módon - a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi adattáraiban kell nyilvántartani.

A vízkészletek, vízhasználatok és vízilétesítmények nyilvántartását a leíró, műszaki (így például helyrajzi, geometriai, vízföldtani, talajmechanikai, hidraulikai) adatokat, a vízgazdálkodási objektumokhoz tartozó vízkészlet- és vízhasználat-adatokat, adatsorokat, továbbá a vízi-létesítményekkel, a vízimunkákkal és a vízhasználatokkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket külön jogszabály határozza meg.

A vízkészlet- és vízhasználati adatok nyilvántartását és feldolgozását a nemzetközi adatszolgáltatási igényeknek is megfelelően kell végezni.

A vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységét a 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet szabályozza. Ez vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi feladatainak ellátására a következőket rendeli el:

  • A vízrajzi tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek - állapotuk és változásaik - egységes rendszerbe foglalt megismerése, értékelése és előrejelzése.
  • A vízrajzi tevékenység a vizekkel, azok medrével és víztartó képződményeivel kapcsolatosan az alábbiakra terjed ki:
    • a megfigyelésre, észlelésre, mérésre, adat- és információszerzésre,
    • országos vízrajzi észlelőhálózat működtetésére és fejlesztésére,
    • az adatok feldolgozására, továbbítására, tárolására, értékelésére és szolgáltatására,
    • a vizek jellemzőinek változásaival kapcsolatos előrejelzésre, valamint
    • az adatok, értékelések és előrejelzések közreadására.

A feladatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), a VKKI, a VITUKI KHT (Országos Vízjelző Szolgálat) és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) látják el.

A vízrajzi tevékenység körében a KvVM feladata:

  • a központi és területi vízügyi igazgatási szervek vízrajzi tevékenységének országos szintű irányítása, ellenőrzése és szabályozása;
  • vízrajzzal kapcsolatos fejlesztési programjaik, közép- és hosszú távú terveik jóváhagyása, beszámolóik elfogadása;
  • más ágazatok és szervezetek vízrajzi típusú feladatainak összehangolásával kapcsolatos teendők ellátása;
  • a vízrajzi tevékenységgel összefüggő nemzetközi kapcsolatok alakítása;
  • az előző pontokban említettekről a közvélemény tájékoztatása.

A VKKI vízrajzzal kapcsolatos feladata a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységének összehangolása és fejlesztése, a vízrajzi tevékenység működési feltételeinek biztosítása.

A VKKI felelős

  • a vízrajzzal kapcsolatos módszertani fejlesztéseket megalapozó kutatási és műszaki fejlesztési programok kidolgozásáért, összeállítja a középtávú és távlati fejlesztési terveket, részt vesz a normatív szabályozás előkészítésében;
  • előkészíti a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységét meghatározó éves működési, fejlesztési és beruházási terveket, ideértve a vízrajzi törzshálózattal, valamint a vízrajzi adatforgalmi és tárolási renddel kapcsolatos tevékenységet;
  • felügyeli a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységét;
  • tájékoztatást ad a vízrajzi tevékenységről és az aktuális hidrológiai helyzetről;
  • felügyeli és irányítja a vízgazdálkodási információs rendszer vízrajzi alrendszerét, összeállítja a vonatkozó középtávú és távlati fejlesztési terveket, gondoskodik a folyamatos működtetés és rendszergazdai feladatok ellátásának feltételeiről, az adatvédelemről és az adatbiztonságról.

A területi vízrajzi tevékenység egységes ellátása érdekében a VKKI gondoskodik:

  • a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységének országos egységességét biztosító szakfelügyeletéről;
  • a központi vízrajzi műszerszolgálat szervezéséről és ellátásáról;
  • a meghatározott vízrajzi állomásokon mért adatok összehangolásáról;
  • az adatforgalmi szabályok szerint megküldött vízrajzi adatok ellenőrzéséről;
  • a vízjelzéssel kapcsolatos feladatok ellátásról;
  • a központi vízrajzi adattár működtetéséről (számítógépes adattárolásról), beleértve a vízrajzi és vízföldtani információs rendszert és az országos kútkataszter vezetését;
  • rendkívüli helyzetekben (árvíz, belvíz, kisvíz, aszály, a felszín alatti vizekkel kapcsolatos szélsőséges helyzetek és vízszennyezés) a védekezési, kárelhárítási munkákhoz szükséges adatszolgáltatásról, adatgyűjtésről, illetve ezek elrendelésének előkészítéséről;
  • a hidrológiai állapot országos értékeléséről, figyelembe véve a vízhasználatokat és más emberi beavatkozások hatásait is;
  • a nemzetközi vízügyi együttműködés során a magyar álláspont vízrajzi szempontból történő megalapozásáról;
  • a Vízrajzi Évkönyv, valamint egyéb vízrajzi kiadványok szerkesztéséről és közreadásáról.

A KvVM és a VKKI a vízrajzi tevékenység fejlesztése érdekében gondoskodik:

  • a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos igények feltárásáról és a módszerek fejlesztéséről;
  • a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos módszertani fejlesztések, műszaki szabályozások megalapozásáról;
  • a vízrajzi tevékenység során alkalmazásra kerülő módszerekre, műszerekre, eszközökre, adatgyűjtő és továbbító rendszerekre, építményekre vonatkozó javaslatok kidolgozásáról és bevezetéséről;
  • a vízügyi igazgatási szervezet és az országos működési körű belföldi, valamint a külföldi, illetve nemzetközi szervezetek közötti rendszeres adat- és információcserére vonatkozó megállapodások szakmai előkészítéséről;
  • a vízrajzi tevékenység középtávú és távlati működési, fejlesztési és beruházási tervjavaslatainak összeállításáról, különösen az észlelőhálózatok, az adattárak és adatbázisok fejlesztése vonatkozásában;
  • a hidrológiai értékelések fejlesztésének megalapozásáról.

A KÖVIZIG-ek vízrajzi szakfeladatai:

  • a vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, a betekintési lehetőség és az adatszolgáltatás biztosítása;
  • a vízrajzi észlelőhálózat fenntartása, üzemeltetése és jóváhagyott tervek szerinti fejlesztése;
  • a KÖVIZIG vízrajzi tevékenységére vonatkozó éves tervek elkészítése, közreműködés a középtávú és távlati tervek készítésében;
  • rendkívüli helyzetekben a KÖVIZIG-ek védekezési, kárelhárítási munkáihoz szükséges adatgyűjtés, állapotfelvétel, adatszolgáltatás, valamint előrejelzések készítése;
  • részvétel a nemzetközi vízügyi egyezményekben megállapított, a KÖVIZIG-ek területére vonatkozó vízrajzi adat- és információcserében, s az ezekkel kapcsolatos egyeztetésekben;
  • a vízhasználók által végzett vízrajzi tevékenységnek és más vízrajzi adatszolgáltatásoknak az ellenőrzése, vízrajzi adatainak átvétele, feldolgozása és továbbítása;
  • a vízügyi információs rendszer vízrajzi alrendszerének működtetése, az adatvédelemről és az adatbiztonságról történő gondoskodás;
  • a közvélemény tájékoztatása a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységéről és az aktuális hidrológiai helyzetről;
  • a regionális hidrológiai ismeretszerzés érdekében időszakos állapotfelvételek és felmérések végzése.

A vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéből származó hiteles adatokat a központi és területi vízrajzi adattárak szolgáltatják.

A fenti jogszabályrendszerrel összhangban a vízrajzi monitorhálózat részét képező határt metsző vízfolyások automatikus mérésének kialakítása KEOP 2.2.2. „A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése” konstrukció egyfordulós meghívásos pályázati felhívásában is a Pályázóként a fejlesztés lebonyolítására a VKKI került megjelölésre.

A hatályos magyar vízügyi szabályozás az Európai Uniós csatlakozás óta kiegészült az ún Víz Keretirányelv célkitűzéseivel. Az Európai Parlament és a Tanács a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK Irányelv (továbbiakban VKI) alapvető jelentőségű a vízgazdálkodás szempontjából is. Lényege a következőkkel foglalható össze (a www.euvki.hu, a KvVM hivatalos VKI honlapja nyomán):

A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését.

A VKI 2000. december 22-én lépett életbe. A hivatalos lapban való közzététel napja egy olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő.

A Víz Keretirányelv különleges jelentősége a vizek - elsősorban ökológiai - védelmének egységes szempontok szerinti, következetes végrehajtása. Ezzel összhangban ugyanakkor speciális tényezők is megjelennek, mint például:

  • következetesen terület-specifikus, vízgyűjtő egységre vonatkozó tényezők,
  • víztípusok szerinti tényezők,
  • a káros anyagok vizsgálatának kombinált módszere,
  • paraméterekkel, illetve paramétercsoportokkal kapcsolatos tényezők.

A VKI végrehajtásától elsősorban egy erőteljesebben ökológiai szemléletű és egységesebb vízvédelem kialakulását várhatjuk. A jogharmonizáció után a magyar vízi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályokban már meglévő vízgazdálkodási és vízvédelmi eszközök tovább erősödhetnek. A gazdasági szempontok is másfajta jelentőséget nyerhetnek. A Víz Keretirányelv előírásai, különösen a vízgyűjtőkön való integrált gazdálkodás követelménye, jelentősen emelheti a vízvédelem szintjét Magyarországon.

A VKI jogi és anyagi természetű végrehajtási kötelezettségeket ró a tagországokra: át kell venni a nemzeti jogrendszerbe, és 15 évvel a hatálybalépése után el kell érni a vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek jó állapotát Európában.

Az általános célokat az 1. cikk határozza meg:

  • A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme.
  • A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése.
  • A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése.
  • A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése.
  • Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése.

A környezeti célkitűzéseket a 4. cikk határozza meg. A legfontosabb előírások a felszíni vizekkel kapcsolatban:

  • El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt.
  • El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt.
  • Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását.

A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan:

  • El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt.
  • Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket.
  • Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását.
  • Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását.

Az Európai Parlament és a Tanács - tekintettel a felszín alatti vizek védelmére - speciális intézkedéseket írt elő a vízszennyezés korlátozására és csökkentésére vonatkozóan. Ehhez az Európai Bizottságnak a Keretirányelv hatálybalépésétől számított két éven belül javaslatokat kellett előterjesztenie.

A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztest-részeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, nem a jó ökológiai állapot, hanem a jó ökológiai potenciál elérése a cél. A jó ökológiai állapot és a jó ökológiai potenciál meghatározása a Keretirányelv V. Mellékletében található táblázatok alapján történik.

Az erősen módosított víztestek kijelöléséhez elvégzett vizsgálatok során nem csak a már meglévő vízállapotokra, hanem az emberi beavatkozások következtében fellépő változásokra is tekintettel kell lenni. Ezekben az esetekben a döntési folyamat során alternatív környezeti lehetőségeket is vizsgálni kell.

A VKI által meghatározott feladatok végrehajtásáért minden tagország maga viseli a felelősséget. A legfontosabb feladatok a következők:

  • állapotfelvétel (jelenlegi állapot),
  • a célok meghatározása (az elérendő állapot),
  • intézkedések meghatározása a célok eléréséhez.

Fontos részfeladatok a következők:

  • Vízgyűjtő egységek meghatározása
  • Nemzetközi vízgyűjtő egységekhez való besorolás
  • A vizek jellemzőinek elemzése a vízgyűjtőkön:
  • A felszíni víztípusok megállapítása
  • Referencia-feltételek és mérőhelyek megállapítása
  • A felszín alatti vizek leírása
  • Az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálata
  • Jellemzési kritériumok kidolgozása
  • Felügyeleti módok megállapítása
  • A vizek állapotának értékelése
  • Gazdasági elemzések elvégzése
  • A költség-visszatérülés elvének átültetése
  • Az intézkedési programok meghatározása

Ahhoz, hogy a Víz Keretirányelv célkitűzései megvalósuljanak, az EU tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a Víz Keretirányelv - különösen az intézkedési programokra vonatkozó - előírásai, valamennyi vízgyűjtő egységen koordinált módon megvalósuljanak.

A nemzetközi vízgyűjtők esetében az érintett országoknak közösen kell a koordináció megvalósításán fáradozniuk. A nemzeti és nemzetközi vízgyűjtő egységeken egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. Nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése csak abban az esetben jöhet szóba, ha a koordináció végrehajtása nem járt sikerrel. Mindemellett a nemzetközi vízgyűjtőn érintett tagállamoknak amennyire lehetséges, együtt kell működniük a nem tagállamokkal a közös vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésében.

A VKI előírásai szerint a vízgyűjtőkön, illetve részvízgyűjtőkön osztozó országoknak közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük. Ehhez közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési stratégiát és munkaprogramot, illetve társadalom-bevonási stratégiát kell kidolgozni, ami tartalmazza azt, hogy milyen feladatokat kell, illetve célszerű közösen megoldani és melyek azok a feladatok, amelyeket elég nemzeti szinten elvégezni.

A Duna-vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítését a Duna Védelme Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River – ICPDR) koordinálja. A koordinációhoz szükséges gyakorlati feladatokat elsősorban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Szakértő Csoport (River Basin Management Expert Group) oldja meg, de tevékenységét más szakcsoportok is támogatják. A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési stratégiáját és a kapcsolódó társadalom-bevonási stratégiát a Duna vízgyűjtő országai – hazánk képviselőinek részvételével (KvVM delegáltak) – közösen kidolgozták.

Az ICPDR szakértői- és munkacsoportjaiban a Duna-vízgyűjtő országainak szakértői közösen készítenek anyagokat. Az egyes országok képviselői és a megfigyelők valamennyi anyagot észrevételezhetik, illetve, megállapodás alapján, bizonyos fejezeteket egy-egy ország készít el egyedül vagy egy másik országgal együttműködésben. Vannak anyagok, amelyeket a megfigyelők készítenek. Az anyagok elsősorban az országok ICPDR munkacsoportjainak küldött adatszolgáltatásokon, jelentéseken alapulnak, illetve a VKI végrehajtása során nemzeti szinten készülő dokumentumokra.

A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet már a VKI-t megelőzően számos adatszolgáltatási, vízmérleg készítési követelmény írt elő a Duna vízgyűjtőjének országaira, ehhez a határszelvények átadási pontjain megfelelő gyakoriságú mérési adatok ismeret is szükséges.

A hálózatfejlesztés eredményei kapcsolódnak a határvizeket érintő nemzetközi vonatkozású tervezéshez is:

A VKI preambuluma szerint az irányelvben meghatározott környezeti célkitűzések elérésének követelményeit és különösen minden intézkedési programot a vízgyűjtő kerület egészén kell koordinálni. A Közösség határain túlterjedő vízgyűjtők esetében a tagállamoknak törekedniük kell a koordinációra az érintett nem-tagállamokkal.

Magyarország a tagállamokkal és az EU-n kívül lévő országokkal elsősorban a bilaterális egyezmények keretein belül egyeztet. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát a határvízi magas színtű tárgyalásokon és szakértő bizottságokon keresztül lehet koordinálni. A határvízi bizottságokban a KvVM képviselői mellett a KÖVIZIG-ek szakértői is szerepelnek. Az egyeztetések előre meghatározott ütemterv szerint történnek. A különböző országok (Magyarország esetében 7 szomszéd) egységes tervezési, értelmezési gyakorlatát az EU Bizottsága által kibocsátott „Egységes Végrehajtási Stratégia (Common Implementation Strategy)” útmutatói, valamint az ICPDR szakértői munkacsoportjai biztosítják. A határvízi tárgyalások jegyzőkönyveibe foglalt egyezségek kötelezőek a felekre, azok maradéktalan figyelembevétele szükséges a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

A határvízi egyeztetéseket segítik különböző határon átnyúló vízgyűjtő-tervezés céljait kiszolgáló nemzetközi projektek (Tisza Expert Group, Magyar - Román közös érdekeltségű területek belvízvédelmi szabályzatának korszerűsítése”, Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére stb.)

A különböző léptékű, szintű (országos, rész-vízgyűjtő, alegység) tervezés az előzőekben vázolt hierarchikus és iteratív stratégia eredményeként mind a 47 terv közel egyszerre készül. A felszín alatti víz víztest szintű tervezés stratégiáját az határozza meg, hogy azok átnyúlhatnak a felszíni vízgyűjtőkön (ellentétben a felszíni víztestekkel, amelyek egyértelmű kapcsolatban vannak a különböző szintű tervezési egységekkel). A tervezés alapja a felszín alatti víztest. Minden felszín alatti víztesthez kijelölésre került egy adminisztratív kapcsolódó tervezési alegység. Ugyanakkor minden az alegységet érintő felszín alatti víztestre vonatkozó információt tartalmaznia kell az egyes alegységi, illetve rész-vízgyűjtő tervnek.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése és végrehajtása során az adatgyűjtéstől az értékeléseken és a célkitűzések megállapításán át, az intézkedések végrehajtásáig nagyon sokrétű munkára van szükség. A VKI VII. Melléklete szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell többek között

  • a vízgyűjtő általános leírását, beleértve a felszín alatti vizeket is,
  • minden jelentősebb terhelés és emberi tevékenység vizekre való hatásainak összefoglalását,
  • a védett területek és a megfigyelési hálózat leírását,
  • a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések listáját,
  • a gazdasági elemzés, valamint
  • minden intézkedés és intézkedési program összefoglalását,
  • az illetékes hatóságok felsorolását, továbbá
  • a tájékoztatásra tett intézkedések és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett társadalom bevonási tevékenység összefoglalását.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet hatévenként meg kell újítani. A megújított tervekben rendszeresen dokumentálni kell az elvárt és elért eredményeket, illetve az egyes intézkedések kudarcait, valamint a könnyítések igénybevételének indoklását. Ezzel a vízgyűjtő-gazdálkodási terv ellenőrzési eszközként szolgál mind a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben résztvevők, mind az Európai Bizottság számára.

Ahhoz, hogy a vízgyűjtő alapú koordináció hatékony módon megvalósulhasson, pontosan meg kell határozni, és korlátozni kell annak a célkitűzések eléréséhez szükséges mértékét. Csak így lehetséges a rendelkezésre álló rövid idő alatt kielégítő megoldásokat találni a VKI-ben előírt feladatok megoldására. A koordináció ezért elsősorban menedzsment-feladat és olyan szervezetet igényel, amelynél az egyes szálak összefutnak. A végrehajtás és a tartalmi munka a - már meglévő - vízgazdálkodási szervezetek feladata.

Magyarország érdekében áll, hogy a Keretirányelvből adódó kötelezettségek teljesítése, mind Duna-vízgyűjtő szinten, mind nemzeti szinten egységes és összehasonlítható módon történjen. Ezért kötelező - elsősorban Magyarországon belül - az olyan előírások, mint például a vizek tipológiája, a terhelésekre vonatkozó legfontosabb kritériumok, az ökológiai értékelés illetve az adatok előkészítésének egyeztetése. Mindezek mellett annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a kritériumokat és elveket nemzeti és részben EU szinten kell meghatározni és kidolgozni, akkor is, ha a konkrét végrehajtás vízgyűjtő szinten fog történni.

A Keretirányelv 14. cikke a tagállamoktól megköveteli minden érdekelt aktív bevonását a Víz Keretirányelv által előírt tervezési folyamatba és az intézkedések végrehajtásába. Ehhez elengedhetetlen az intézkedési tervek összeállítására vonatkozó ütemtervek és munkaprogramok, a legfontosabb vízgazdálkodási problémák összefoglalásának, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervjavaslat időben történő közzététele. A társadalom aktív bevonása elősegíti a tervezők és a társadalom közti bizalom kiépítését, és ezt a vizekkel kapcsolatos tervezett intézkedések során intenzíven fel kell használni.

Az EU VKI-ban foglaltak többségének hazai jogrendbe illesztése a vízügyi törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény megfelelő módosításával történt meg, részletes szabályairól a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet intézkedik.

A rendelet szerinti vízgyűjtő gazdálkodási terveknél az alapvető hidrológiai információk felhasználása a vízrajzi hálózat adottságainak módosítását és fejlesztését is igényli:

  • Előtérbe kerülnek a vízhasználat és vízkárelhárítás eddigi feladatai mellett a vízmérlegek, vízkészletek meghatározása.
  • A vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek felszín alatti víztesteknél közvetlenül tartalmaznia kell a mennyiségi állapotbecslést.
  • A felszíni víztestek mesterséges, vagy erősen módosított minősítésénél alapvető a hidrológiai és hidromorfológiai jellemzők megváltoztatásának hatásértékelése,
  • nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai és fizikai, valamint kémiai viszonyait, amelyek az ökológiai állapotot jellemzik,
  • nyilvántartásba kell venni az olyan terhelésekre vonatkozó adatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenként és összességükben érintik, érinthetik, (ehhez a terhelések mellett a hígító hatásokat, vízmérleget is ismerni kell),
  • a ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátást, a jelentős vízkivételeket, illetőleg ezeknek a vízmérlegre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.
  • A felszín alatti víztestek első jellemzése során értékelni kell az azok használatából eredő hatásokat, így különösen:
    • a bizonyított és valószínűsíthető terheléseket és vízkivételeket, ezen belül
    • a vízkitermelést és a mesterséges visszatáplálást;
  • Az elkészítendő gazdasági elemzésnek tartalmaznia kell a hosszú távú vízkészlet- és vízigény előrejelzéseket és ezt az elemzést hatévenként felülvizsgálva, szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni.
  • Figyelmet kell fordítani a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák) hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését. (Ezért az országban kiemelt figyelmet kell fordítani a vízminőségi és mennyiségi kárelhárításokra, belvíz és árvíz elleni védekezésre, és az ezt megalapozó mérő és elemző tevékenységekre.)

Az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a jogszabály szerint a vízrajzi hálózatot is felügyelő, a projektet elkészítő Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság állítja össze.

A Víz Keretirányelvben 2007. évi ország-jelentésében megjelölt hidrológiai mérések közül kiemelt feladat az ország területére beérkező vízhozamok és vízminőségek pontos, naprakész ismerete.

A jogszabályi követelményeknek megfelelően a vízrajzi tevékenységnél jelentősebbé válnak:

  • A síkvidéki területegységek rendszeres vízrajzi helyzetértékelése,
  • A hegy és dombvidéki vízfolyások árvízi helyzetértékelése,
  • A nagy tavak vízháztartásának számontartása,
  • A vízgyűjtőterületek vízforgalmának feltárása,

amelyekhez feltétlenül szükségesek a megfelelő minőségű ország területére befolyó vízmennyiségeket értékelő adatsorok.

E mellett a határvízi együttműködések területén is szükséges a megfelelő gyakoriságú mérés, mert különösen a nemzetközi vízmegosztás területén az eltérő módszertanok és eszközök miatt a folyamatos egyeztetés ellenére is állandó vita tárgya a nemzetközi vízmegosztás mennyiségi alapja.

A VKI 2007. évi, monitoringról szóló ország-jelentése a vízhozam-méréséknél említi:

Ultrahangos regisztrálóval a mérés a vízfolyás kiválasztott helyén átfolyó pillanatnyi vízhozam értékét határozza meg, s a megfelelő időközönként, automatikusan végzett mérések eredményeként létrejövő vízhozam értékek idősora alkalmas a vízhozamok időbeli alakulásának a megbízható leírására. A hozammérések szabályozására a mérési előírásokként a

    ME-10-231-17 Felszíni vizek vízhozamának mérése ultrahangos regisztrálóval

Irányelvet, magyar, ill. nemzetközi szabványként a következő előírást említik:

    MSZ EN ISO 6416:2006 Hidrometria. Vízhozammérés ultrahangos (akusztikus) módszerrel (ez a szabvány a Doppler elvű ultrahangos mérés alkalmazását még nem tárgyalja).

A nyíltfelszínű vízfolyások vízhozamának mérésére használt, nem rögzítetten telepített ultrahangos eszközök méréssel kapcsolatos előírásait a „Vízrajzi észlelések és mérések előírásai” című kézikönyvben megtalálható ME 10-231-16 számú, „Felszíni vizek vízhozamának mérése sebesség-terület módszer alkalmazásával” című műszaki előírása tartalmazza. Ennek egyik részeleme már a hordozható ultrahangos ADCP berendezések előírásait is tartalmazza (ME-10-231-16-ADCP, amely már a Doppler elvű mérőkészülékre vonatkozik).

A szabványos vízhozam-mérések (MSZ 15303:2001 Vízrajzi mérések műszaki követelményei. A vízállás, a vízhozam és a vízhőmérséklet mérése) között az ultrahangos mérések jelenleg a hazai és nemzetközi gyakorlatban is a legkorszerűbbnek számítanak.

Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség

A jogi szabályozásnál már ismertetett körülmények szerint a vízügyi törvény által (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról) előírt állami kötelezettség a vizek mennyiségi állapotának és változásának észlelése, mérése, nyilvántartása. Ebbe beletartozik a víz természeti (csapadék, lefolyás, tározódás) és társadalmi (vízkivétel, tározás, visszavezetés) körforgásának vízmérleg elvű számontartása. Ennek része a felszíni víztestek hidrológiai adatgyűjtése, ahol az észlelt vízhozam vízkészlet-gazdálkodási és vízkár-elhárítási alapadat is.

Magyarország vízkészletének mintegy 90 % a határokat metsző felszíni vízfolyásokon keresztül érkezik az ország területére. A határon kívüli területekről nem rendelkezünk a vízgyűjtő-gazdálkodási és vízkár-elhárítási feladatok által megkövetelt hiteles és operatív adatokkal, információkkal. Ezen adatok közül kiemelt jelentősséggel bír a befolyó vizek mennyisége, melyet legbiztosabban a határszelvényekben mérhető vízhozamok alapján lehet megállapítani.

Fejlesztés nélkül a határon túlról érkező vizek mennyiségét csak közvetve, a vízállás-vízhozam összefüggés (un. vízhozam-görbe) alapján lehet meghatározni az észlelt vízállásokból. Ennek pontossága ±15% körül van átlagosan, de a jégborításos időszakban ez meghaladhatja a 20%-ot.

A vízhozam-összefüggés karbantartásához rendszeres – határvízen kétoldalú – ellenőrző mérés szükséges. Az eltérő módszertanok és eszközök miatt a folyamatos egyeztetés ellenére is állandó vita tárgya a nemzetközi vízmegosztás mennyiségi alapja. Ez különösen aszályos időszakban, intenzív vízhasználatok mellett jelentős probléma, s a távlati vízkészlet-gazdálkodás akadálya (pl. globális éghajlatváltozás következményei).

A szomszédos államok közül a román, a szlovák és hamarosan az ukrán fél is képes víztározásra, egy-egy vízfolyás érkező kisvízhozamát időszakosan felére-harmadára csökkenteni.

A határvízi egyezmények jelenleg már a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló Konvenció (Szófia, 1994. június ) előírásai mellett az Európai Parlament és az Európai Tanács 2000/60/EK irányelvét (2000. október 23)- Víz Keretirányelv is figyelembe veszik az operatív tevékenység kialakításánál. A hidrológiai adatcsere szabályzata vonatkozik

    - a két ország közös érdekeltségű vízgyűjtőterületein észlelt vagy várhatóan bekövetkező hidrológiai helyzetet jellemző adatok naponkénti cseréjére, és

    - az államhatárt alkotó és metsző határvizek meghatározott szelvényeiben a vízhozamok összehangolt mérésére, értékelésére, egyeztetésére és az egyeztetett adatok cseréjére is.

A 2008. évi adatcserét biztosító jegyzőkönyv a szlovák-magyar határvízi egyezmény 18 magyar mérőpontja közül pl. 6 db (Mosoni-Duna - Rajka, Ipoly - Ipolytarnóc, Sajó - Sajópüspöki, Bódva - Hídvégardó, Hernád - Hidasnémeti, Bodrog - Felsőberecki) szerepel a folyamatos mérést biztosító projektelemek között. Ugyanezen éves megállapodás vízhozam adatcserére kijelölt 13 db pontja között is szerepelnek ezek az állomások.

Mindezek mellett szükséges megemlíteni, hogy a határokat metsző vízfolyások vízhozamának folyamatos mérésével a 2000/60/EK Víz keretirányelv elvárásainak is eleget tudunk tenni, amely szerint a tagállamoknak olyan pontokon kell megfigyeléseket végezni, ahol jelentős víztestek egy tagállam országhatárát keresztezik.

A folyamatosan változó vízhozamot minden esetben a helyi mederviszonyok figyelembe vételével lehet és kell megmérni, illetve meghatározni; e viszonyokat mérlegelve pedig mindig két eljárás közül lehet választani. Az egyik esetben — ott, ahol a feltételek adottak — beépített, folyamatos mérést biztosító vízhozam-mérő műszert (műtárgyat) kell alkalmazni; ekkor közvetlenül kapható meg a pillanatnyi vízhozam értéke. A másik esetben pedig — jellemzően a túl nagy vagy túl kicsi keresztszelvényeknél — hordozható műszerrel (esetenként mérőhajóról) kell rendszeres időközönként, megfelelő gyakorisággal eseti méréseket végezni, majd a mérési eredmények, s a — probléma nélkül folyamatosan mérhető — vízállás között meghatározott összefüggések felhasználásával kell a pillanatnyi vízhozamot kiszámítani.

A határszelvényekben mért adatok a távmérő rendszeren keresztül gyakorlatilag azonnal elérhetők, s különböző célokra operatív módon felhasználhatók lesznek (pl. előrejelzésekre, vízminőségi- és egyéb kárelhárítási tevékenységek során).

A hidrológiai (vízhozam, vízállás) adatok mellett a megfelelő szinten folyamatosan monitorozható fiziko-kémiai paraméterek (pH, vezetőképesség, dO2, hőmérséklet, redox potenciál) mérése vízminőségi ellenőrző, riasztó lehetőséget ad a határokat elérő jelentős vízminőségi változások esetében, ezért a vízhozam-mérés kiépítése mellett kihelyezésük és távadat-jelzéssel észlelésük szintén szükséges lenne

A vízminőségi „fiziko-kémiai” komponensek mérésének elhagyása lehetetlenné tenné a korai riasztás („early warning”) lehetőségét egy vízszennyezés esetén, a szokásos – heti 1-2 db – mérés közti időben akár több szennyeződés-hullám is levonulhat.

Mindezeket figyelembe véve, Magyarország számára elengedhetetlenül fontos, hogy a különböző hatóságok és szakemberek az ország területére belépő felszíni vizek mennyiségéről, pillanatnyi vízhozamáról operatív adatokkal rendelkezzenek.

A műszaki szükségszerűség az elmondottak szerint a következőkben foglalható össze:

  1. A hidrológiai adatgyűjtéshez és a VKI monitoring vizsgálatok végzéséhez és a vízgazdálkodási feladatok megvalósításához szükséges lenne a határt metsző jelentősebb vízfolyások hozamának folyamatos mérése, a stratégiai jelentőségű nemzetközi vízmegosztás mennyiségi megalapozása.

  1. A jelenlegi vízrajzi észlelő tevékenység a határt metsző jelentősebb folyóknál a folyamatos hozamméréseket jelenleg csak korlátozott mértékben tudja biztosítani, ami a vízkészlet-gazdálkodás optimális tervezéséhez nem elégséges.

  1. A nemzetközi vízmegosztás mennyiségi megalapozása a rendelkezésre álló adatok alapján intenzív vízhasználatok mellett, különösen aszályos időszakban megfelelően nem biztosítható.

  1. A határszelvények árvízi és vízminőségi haváriákat előrejelző mérési lehetősége a biztonsági követelmények kielégítéséhez is szükséges lenne, mert a jelenlegi észlelési rendben két vizsgálat között egy-egy kisebb szennyezés-hullám bármikor levonulhat.

5. Általános célkitűzések a jövőre nézve

Fel

Célok

A határt metsző vízfolyások automatikus mérése vízügyi szempontból az alábbi célok miatt szükséges:

  • A felszíni víz monitoring hálózatának határt metsző folyókon, a legjelentősebb pontokon, az ország területére beérkező vízmennyiségek és vízmennyiségek folyamatos észlelésének megoldása, a megfelelő minőségű és rendszerességű hidrológiai adatok gyűjtéséhez,
  • A vízkészletek nemzetközi megosztásának, az aszály és az árvizek elleni védekezésnek szükséges megfelelő gyakoriságú hidrológiai adatsorok előállítása a vízgazdálkodási és vízgyűjtő tervezéshez,
  • A határszelvényekben pontos és nagyszámú észlelési adat gyűjtése a VKI által előírt határvízi együttműködésnek való megfeleléshez, valamint a globális éghajlatváltozásból adódó vízkészlet-változásra való felkészülés megalapozásához,
  • A részletes hidrológiai és vízminőségi adatsorok gyűjtése az árvízi és vízminőség-védelmi haváriák előrejelzéséhez,
  • A határszelvények folyamatos vízhozam észlelése a jobb határvízi együttműködéshez a pontos tényadatok rögzítésével,

A felsoroltak közül a VKI felszíni vizes monitoring rendszerének működtetéséhez mindegyik elem szorosan csatlakozik.

Az egyes célkitűzések prioritási sorrendje

    1. A projekt határokkal osztott víztesteket érint, javuló adatszolgáltatással, a víztestek többsége kockázatos jellegű.

    2. A projekt automatizált vízhozam és fiziko-kémiai vízminőségi adatai eredményesen hozzájárulhatnak az országos állapotértékeléshez.

    3. Az automatikus, távadat-jelzéssel rendelkező állomásoknak folyamatosan biztosítani kell a megfelelő észlelési lehetőséget, javítani az eredmények megbízhatóságát és rendelkezésre állását.

    4. A határt metsző vízfolyások folyamatos vízhozam és vízminőség észlelésének meg kell felelnie a minőségügyi követelményeknek és a nemzetközi gyakorlatnak, és a vízjogi létesítési előírásoknak.

    3. A kialakítást úgy kell elvégezni, hogy a létesítmények a célnak megfelelően a határszelvények környeztében, megfelelő mérési pontokon, megközelíthetően, de vagyonvédelmi szempontból védetten kerüljenek elhelyezésre, az észlelő helyeken tulajdonjogi szempontból biztosítható legyen a tartós állami tulajdonlás és folyamatos üzemeltetés.

A VKI keretében lehatárolásra kerültek a felszíni vízfolyásokra alapozott víztestek, illetve az állóvíz-víztestek. Ezeknél a jó vízállapotok fenntartásának, illetve a jó vízállapot elérésének tervezéséhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő hidrológiai monitoring, adatgyűjtés és szolgáltatás. A 2007. évi ország-jelentésben megjelenő folyóvízi monitoring pontok közel harmada határszelvények közelében került kijelölésre, ezek közül a legjelentősebb, telepíthető állomások kialakítása kell, hogy megtörténjen.

A horizontális célokhoz való alkalmazkodás

Fenntartható fejlődés

A projekttel kapcsolatban vizsgálhatjuk, hogy a fejlesztés milyen mértékben hat vagy képes hatni a fenntarthatóságra. A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Így a projekt a határszelvények automatikus vízhozam-mérésének kialakításával gyűjtött nagyszámú adat felhasználásával elősegíti a fenntartható fejlődést. Az egyes elemekkel kapcsolatban elmondható a fejlesztésről:

1. A feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) megőrzése és/ha szükséges minőségük javítása

A VKI monitoring tevékenységén keresztül jelentős kapcsolata van fenntarthatóság ezen elemével. Az eredményként jelentkező jó állapot megőrzése az élővilág túlélési vagy ellenkezőleg gazdagodási esélyeit javítja, az árvízi, elöntési káresemények hatása jelentősen károsíthat.

2. A meg nem újuló lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani.

A létesítmények meglévő vízügyi telephelyre, vízügyi nagyműtárgyak mellé, folyómedrekbe kerülnek telepítésre, nem befolyásolva a meg nem újuló erőforrások minőségét és mennyiségét.

3. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit biztosítani kell.

A biológiai sokféleség megőrzésére csak áttételesen, a jó ökológiai állapot megőrzésén keresztül járul hozzá a projekt.

4. A kulturális örökség részét képező értékek fennmaradását biztosítani kell.

A létesítmények nem befolyásolnak a védett területeket, tájakat, az a vízjogi engedélyezés szakhatósági hozzájárulásain keresztül ellenőrizhető. A VKI monitoring rendszer üzemeltetése, a VKI irányelveinek teljesítése viszont lehetővé teszik a védett területek megóvását, esetleges vízpótlásuk megvalósítását.

5. A helyi közösségek és a környezet harmóniájának megőrzése

A környezet és társadalom évezredes kapcsolata fennmarad, a határvízi észlelések a környezethez történő jobb alkalmazkodást segítik, a pontos vízrajzi adatok a felszíni vizeket érintő hidrológiai folyamatok részletesebb feltárásával.

6. Az anyag- és energiaszegény, inkább tudás- és kultúraalapú termelés és fogyasztás elterjesztése

A létesítmény tudásalapú, fejlett, korszerű automatikus működésű eszközök telepítésével számol, kis energiaigénnyel.

Esélyegyenlőség

A fenntarthatósággal szemben az automatikus határvízi vízhozam-mérő állomások az esélyegyenlőség szempontjából többé-kevésbé értelmezhetetlen, mérőállomás üzemeltetése, karbantartása szakképzettséghez kötött, a megvalósító csak azonos szakképzettségű személyzet esetében tudja biztosítani a pozitív diszkriminációt. A mérőállomás akadálymentesítése nem várható, építésénél közhasznú munka alkalmazása lehetséges. A fejlesztés céljával kapcsolatban elmondható, hogy a létesítmény nemre, korra, bőrszínre és hátrányos helyzetre való tekintet nélkül mindenki biztonságát szolgálja a pontos vízrajzi tevékenységen keresztül. A kivitelezés során olyan eszközbeszerzések nem történnek, amelybe a helyi, szociálisan hátrányos helyzetű lakosság bevonható lenne.

Ezért az esélyegyenlőséggel kapcsolatban csak a projektgazda már korábban említett tevékenységét és az észlelés során azonos munkafeltételeknél a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját lehet említeni.

Indikátorok

Az EU terminológiája1 szerint az indikátorok megkülönböztethetők az adatforrás típusa szerint: a támogatott projekt konkrét eredményei által előálló nyomonkövetési vagy más forrásból rendelkezésre álló értékelési indikátorokra.

A projekt jellemzésére a következő indikátorokat használhatjuk:

  • Output indikátorok, melyek alatt valamely művelet során létrejött naturáliát kell érteni: pl. megépült rendszerek hossza, kapacitása stb. Ezek értelemszerűen nyomonkövetési indikátorok.
  • Az eredmény indikátorok a műveletek valamely szándékolt következményét fejezik ki, elsősorban valamely pozitív elmozdulást a társadalom életminősége vagy a környezet állapota vonatkozóan, azaz az output eredményeket kell ezekre vetítve bemutatni. Ebben az összefüggésben az eredmény indikátorok elsősorban az outputokból kerülhetnek levezetésre, tehát ezek is nyomonkövetési indikátorok.
  • A hatás indikátor az útmutatók alapján „a beavatkozás végső indokaként szolgáló jelenségek mérésére alkalmas mutató, amelyre számos egyéb tényező is hat, érvényesül a társadalmi-gazdasági folyamatokban”. A hatás indikátorok tehát értékelési indikátorok.

Esetünkben a következő indikátorok javasolhatók:

Forrás szerint Fajták A projekt esetében javasolt indikátorok
Nyomonkövetési indikátor Output indikátor Átadott vízhozam-mérő állomások száma (db.)
Eredmény indikátor Az éves mérési adatok száma (db/év)
Értékelési indikátor Hatás indikátor A vízkészlet-számításokkal érintett víztestek száma, az érintett lakosság száma (db, fő)

A felsorolt indikátorok közül az output indikátor az, amely közvetlenül hozzájárul a KEOP A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése ide vonatkozó konstrukciójának indikátora teljesítéséhez. A KEOP kapcsolódó indikátora a következő:

A támogatási konstrukció célértékei:

Konstrukció neve Indikátor megnevezése Célérték
2009 2010 Összesen
2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó

monitoring rendszerek fejlesztése

A KEOP műveletek során fejlesztett objektumok száma (db) 0 12 12
2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó

monitoring rendszerek fejlesztése

Külföldről érkező kis- és közepes folyók vízhozamának és fizikai-kémiai paramétereinek automatikussá tett távmérése (db)] 0 12 12

Célcsoportok

A projekt célja és egyben megvalósításának eredménye a hidrológiai adatgyűjtő hálózat eredményeinek hasznosíthatóságán keresztül az ország teljes lakosságát, minden víztestjén élő népességet jelenti, ahol a hidrológiai értékelések pontosabb kidolgozása lehetségessé válik, a vízmérlegek, lefolyás és utánpótlódás számítások megalapozhatják a VKI vízhasználati, vízminőségi céljait és a vízkészlet-gazdálkodás tervezését.

A teljes lakosszámon belül az árvízzel, vízminőségi károkozással érintett és a határmenti vízgyűjtők rendkívüli hidrológiai eseményeinek előrejelzésével érintett lakossági részcsoportok kiemelt jelentőséggel szerepelnek, hiszen itt a károkozás megelőzhetőségével érintettek részére az eredmény még jelentősebb.

Ez nem csak a szűkített lakosságot érintheti, hanem az említett területeken lévő egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és egyéb intézményeket, gazdálkodó egységeket is a kármegelőzés lehetőségével együtt.

A károkozással érintett területeken célcsoport lehet a természetes növényzet és állatvilág, legjelentősebb részben elsősorban a vízhez kötődő ökoszisztéma fontos célcsoportja, amelyet a károkozás, (aszály, vagy víztöbblet) egyaránt érinthet a kármegelőzés lehetőségével mind a vízpótlás (aszály) mind a többletelvezetés (belvíz-árvíz) pontosabb meghatározásával a pontos hidrológiai mérőhálózat segítségével.

Célcsoportnak tekinthetők a különböző határmenti víztestek egyedi vízhasználói, a vízkészlet-számítások optimális lehetőségének kihasználási lehetőségeivel is. A vízfelhasználó szervezetek (jellemzően ipari, mezőgazdasági szervezetek) is érintettek a projektben, hiszen a VKI keretében a VGT megállapításai, korlátozó, javító vagy rögzítő intézkedései érintik további működésüket, annak kereteit.

Fontos célcsoport a vízrajzi észlelésben, hidrológiai értékelésben, vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben részt vevő, döntéshozó szervezetek köre. Ezek elsősorban állami szervezetek: KvVM, VKKI, KÖVIZIG-ek, KÖTEVIFE-k. A projekt megvalósítását nagymértékben könnyíti, hogy a felsorolt szervezetek közül a VKKI pályázóként, a KvVM FI közreműködő szervezetként megjelenik a vízgyűjtő-gazdálkodási projekttervezés folyamatában.