Közérdekű adatok



1. Pénzügyi adatok

Fel

A projekt tervezett költségvetése:

Tevékenység Bruttó költség (Ft)
Projekt előkészítése 23 500 000
Építés-kivitelezés és műszer 535 320 000
Projektmenedzsment 16 400 000
Közbeszerzés (közzétételi költség) 800 000
PR tevékenység 2 700 000
Műszaki ellenőr 11 910 000
Összesen 590 630 000

A projekt megvalósítása 100% pályázati támogatásból valósítható meg. Saját forrás, bankhitel vagy egyéb támogatás nem kerül felhasználásra.

A részletes üzemeltetési és karbantartási költségek alapján a jellemző fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek alapján kalkuláltuk a projekt teljes üzemeltetési és fenntartási költségét, ami 5 millió Ft-

A pályázathoz csatolt melléklet szerint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, mint a VKKI és KÖVIZIGEK fejezeti felügyeleti szervének vezetője nyilatkozott, hogy a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a KEOP 2.2.2. fejezetéhez beadott pályázatához az állami mindenkori éves költségvetés XVI. KvVM fejezetén belül, a KDV KÖVIZIG területén elhelyezkedő létesítmény üzemeltetését a működési költségvetési támogatásának terhére biztosítja.

A projekt a számítások szerint pénzügyileg fenntartható.

A vízrajzi törzshálózat értéke (3000 törzshálózati és közel 5500 üzemi hálózati állomás) egy 2006-ban történt felmérés alapján közel 30 milliárd Ft értékű új beszerzési áron számítva, ebből a felszíni víz észlelő hálózat értéke 13 milliárd Ft-ra becsülhető.

Gazdasági szempontok

Egy 2007-ben történt felmérés szerint a meglévő vízrajzi hálózat elemei a következők voltak:

A hálózat új egységekkel történő pótlási költsége:

a törzshálózati elemeknél 2 366 millió Ft

az üzemi hálózati elemeknél 10 644 millió Ft

összesen 13 010 millió Ft

A projektben érintett állomások üzemeltetési költsége a havi egy expediciós mérés esetében átlagos 150 km-es kiszállási távolsággal, 2 fő munkavégzésével kisebb folyóknál és vízfolyásoknál 35 eFt/mérésre becsülhető. Ez alapján a projekt területének jelenlegi teljes üzemeltetési és fenntartási költsége 4,8 MFt-ra tehető.

Állomásnév Vízhozam mérése (db/év) Költség Ft/év
Mosoni-Duna, Rajka 1. zsilip felvíz 12 414 000
Rába, Szentgotthárd 12 414 000
Tisza, Tiszabecs 12 414 000
Ipoly, Ipolytarnóc 12 414 000
Szamos, Csenger 12 414 000
Bodrog, Felsőberecki 12 414 000
Sajó, Sajópüspöki 12 414 000
Hernád, Hidasnémeti 12 414 000
Bódva, Hídvégardó 12 414 000
Fehér-Körös, Gyula duzzasztó felső 10 345 000
Sebes-Körös, Körösszakál 10 345 000
Fekete-Körös, Sarkad-Malomfok 10 345 000
Összesen 4 761 000

Az üzemeltetési költségek mellett nem számszerűsíthető, hogy a szolgáltatott adatmennyiség és az információ hasznosulása jelenleg csak töredéke egy vízgazdálkodási szempontból jelentős határt metsző pontokon automatizált vízrajzi észlelő rendszerének.

Költségbecslés

Beruházási költségek

A létesítmények kialakítása és a létesítési költségek becslése az engedélyes tervek alapján határozható meg. A beruházási és működési költségek 2008. évi árakon kerültek meghatározásra.

Az egyes állomások létesítési költsége 2008. évi árakon ÁFA-val elemenként a következők (ezer Ft):

Létesítmény Építés bruttó költsége

eFt

Műszer bruttó költsége

eFt

Kivitelezés teljes bruttó költsége

eFt

Rába folyó 205+902 fkm (Q+M) 74 400 17 400 91 800
Mosoni-Duna, Rajka, 1.sz zsilipen 5 400 14 880 20 280
Ipoly folyó 169+600 24 000 16 440 40 440
Sajó folyó 123+540 26 400 16 800 43 200
Bódva folyó 54+807 58 800 16 800 75 600
Hernád folyó 93+370 52 800 12 720 65 520
Bodrog folyó – közúti hídon 33 600 23 640 57 240
Tisza - Tiszabecs 51 600 19 200 70 800
Szamos folyó 40+863 28 800 16 800 45 600
Sebes-Körös folyó 55+474 btkm (M) 4 800 3 840 8 640
Fekete-Körös folyó 15+333 jtkm (M) 4 800 5 400 10 200
Fehérkörös duzzasztó (M) 1 800 4 200 6 000
Összesen 367 200 168 120 535 320

A létesítés költsége a 12 állomásra összesen 535 MFt lesz.

Működési költségek

A létesítmények üzemelési és fenntartási költsége az állomások jelenlegi költségei alapján határozhatók meg. A csak vízminőség mérésére alkalmas állomás üzemeltetési és fenntartási költsége 300 eFt/év, a csak vízhozam mérésére alkalmas állomásé szintén 300 eFt/év, a mindkettő mérésére alkalmas állomásé pedig 500 eFt/év. Az állomások fajtánkénti alakulását Vízigenként az alábbi táblázat mutatja be.

üzemeltető székhely Csak Vízmin. db Csak Vízhoz. db Vízmin.+ eFt
vízhoz.
1 ÉDU-KÖVIZIG Győr 1 500
2 KDV-KÖVIZIG Budapest 1 500
6 NYUDU-KÖVIZIG Szombathely 1 500
7 FETI-KÖVIZIG Nyíregyháza 1 1 800
8 É-KÖVIZIG Miskolc 1 3 1800
12 KÖR-KÖVIZIG Gyula 3 - 900
Mindösszesen: 3 2 7 5000

A megvalósítandó automata állomások üzemelési és fenntartási költségei állomásonként 2008. évi árakon összesen az alábbiak (ezer Ft):

Létesítmény Az állomások üzemeltetési és fenntartási költsége

eFt

Rába folyó 205+902 fkm (Q+M) 500
Mosoni-Duna, Rajka, 1.sz zsilipen 500
Ipoly folyó 169+600 500
Sajó folyó 123+540 500
Bódva folyó 54+807 500
Hernád folyó 93+370 300
Bodrog folyó – közúti hídon 500
Tisza - Tiszabecs 500
Szamos folyó 40+863 300
Sebes-Körös folyó 55+474 btkm (M) 300
Fekete-Körös folyó 15+333 jtkm (M) 300
Fehérkörös duzzasztó (M) 300
Összesen 5 000

A műszerek pótlása 7 évenként szükséges, az építési elemek élettartama 50 év, így ezek pótlása a vizsgált időszakon belül nem szükséges. A pótlási költségek az egyes projektelemek esetében a beruházási költségek táblájában közölt műszer költségekkel egyeznek meg, s összességében 7 évente 168 120 eFt-ot tesznek ki.

A megvalósítandó változat keretében megvalósuló fejlesztést létesítmény fajtánként az alábbi táblázat mutatja be:

Létesítmény Kapacitás [db] Élettartam* [év] Jelenértéken számított nettó beruházási költség [eFt/db] Becsült működési költség [eFt/év]
Rába folyó 205+902 fkm (Q+M) 1 7 65 148 500
Mosoni-Duna, Rajka, 1.sz zsilipen 1 7 14 392 500
Ipoly folyó 169+600 1 7 28 699 500
Sajó folyó 123+540 1 7 30 658 500
Bódva folyó 54+807 1 7 53 652 500
Hernád folyó 93+370 1 7 46 498 300
Bodrog folyó – közúti hídon 1 7 40 622 500
Tisza - Tiszabecs 1 7 50 245 500
Szamos folyó 40+863 1 7 32 361 300
Sebes-Körös folyó 55+474 btkm (M) 1 7 6 132 300
Fekete-Körös folyó 15+333 jtkm (M) 1 7 7 239 300
Fehérkörös duzzasztó (M) 1 7 4 258 300

*a pótlandó műszereknek, az épített részeknek 50 év

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság

A jelenlegihez hasonló mértékű üzemeltetési költségek és a szélesebb, nagyobb gyakoriságú méréseket lehetővé tevő adatbázis segítségével a jelenlegi vízügyi szolgálat ki tudja elégíteni a vízmérleg és lefolyásszámítások, előrejelzések VKI miatt bővülő adatigényét is.

A gazdasági fenntarthatóságot biztosítja, hogy az állami feladatot ellátó minisztérium vezetője a projekt időtartamára vállalja, hogy a fejlesztett határt metsző vízfolyások mérőhálózatának fenntartási költségét a vízrajzi költségvetésben biztosítja. A automatikus mérésű távjelzéses észlelő állomások üzemeltetési költsége a lényegesen bővebb szolgáltatott adatmennyiség mellett összesen várhatóan csak 240 eFt/év-vel lesz nagyobb a manuális kezelésű régi hálózati elemeknél.

Tulajdonviszonyok


A kiépülő 12 db folyamatosan üzemelő automatikus távméréssel rendelkező vízhozam-mérő állomás mindegyike a KÖVIZIG kezelésében lévő állami tulajdonú területen helyezkedik el. A szamoasangyalosi műtárgy közelében a létesítmény egy magántulajdonű telket érint, az alsóberecki hídnál a közútkezelő kezelésében lévő hídszerkezetre kerülnej a berendezések. Itt a tervezés és engedélyeztetés során a szükséges hozzájárulások beszerzsére kerültek. A VIZIR SQL Server nyilvántartásában az objektumok helyrajzi adatait, elhelyezkedése, leírása, kilakítási jellemzői, kezelői hozzájárulása megtalálhatók és ezek a pályázat mellékletében hozzáférhetők. A megvalósíthatósági tanulmány mellékletében a kezelői hozzájárulások másolatait mellékeltük (3. melléklet).

A vízügyi kezelésű területek jellemzően gátőrházaknál, vízügyi nagyműtárgyak környezetében helyezkednek el, tehát a területek vízügyi célú felhasználása hosszú távon biztosított.

A létesített berendezések állami tulajdonba, a VKKI kezelésébe kerülnek, a vízrajzi szolgálat eszközeinek egy része jelenleg is a VKKI nyilvántartásában szerepel. A költségvetési szervek közötti jogszabályban rendezett feladatmegosztás ezért adásvételi, vagy üzemeltetési szerődés jellegű beavatkozást nem igényel. Az állami tulajdonú létesítmények kezelésre a Kövizigek részére is átadhatók.

Kommunikációs eszköz Költség (nettó Ft) Megjegyzés
Hirdetőtábla 100 000 a VKKI épületében
Emlékeztető tábla 100 000 a VKKI épületében
Honlap PR tanácsadás 200 000 meglévő honlaphoz
Fotódokumentáció 900 000 műszaki szakértőkkel
Tájékoztatási felkészítés 100 000
Szórólap készítés a létesítményekről 700 000
Sajtótájékoztató, bemutatás 150 000
Összesen 2 250 000

Kommunikációs eszköz kezdet befejezés
Hirdetőtábla 2009. március 2010. szeptember
Emlékeztető tábla 2009. október 2010. november
Honlap PR tanácsadás 2009. március 2010. július
Fotódokumentáció 2009. május 2010. szeptember
Tájékoztatási felkészítés 2009. március 2009. június
Sajtótájékoztató, bemutatás 2010. október 2010. október

Output indikátorok

A mutató megnevezése Mérték egység Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum
Külföldről érkező kis- és közepes folyók vízhozamának és fizikai-kémiai Paramétereinek automatikussá tett távmérése db 0 2009 12 2010

Pénzügyi elemzés

Módszertan bemutatása

A pénzügyi elemzésben kerül bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonal fenntartására.

A projekt során jövedelem nem keletkezik, a pénzügyi elemzés gyakorlatilag a fejlesztés pénzáramait bemutató táblázat összeállításából áll.

A pénzügyi elemzés az alábbi általános feltételezésekre épült:

    • az elemzés adatait forintban adtuk meg,
    • a projekt elemzése során változatlan, 2008. évi árakon számoltunk,
    • az elemzéseket reálértéken végeztük,
    • a vizsgált időtáv 30 év, amely tartalmazza a beruházási időszakot is (2008-2037),
    • a beruházást terhelő ÁFA elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza. Ezért a pénzügyi elemzésben a beruházási költség Áfa-val növelt összege szerepel.
    • a projekt üzemeltetője az alaptevékenységével összefüggő tevékenysége során nem ÁFA visszaigénylő, ezért az üzemeltetési és fenntartási költségek ÁFA-val növelt értékével számoltunk a pénzügyi elemzésben.

A pénzügyi elemzés elemei

A pénzügyi elemzés tartalmazza:

  • a fejlesztés elszámolható és nem elszámolható, időben ütemezett beruházási költségeit
  • a fejlesztés prognosztizált üzemelési és karbantartási költségeit;
  • a fejlesztés zavartalan működtetéséhez szükséges pótlások ütemtervét;
  • a fejlesztés finanszírozási tervét (állami és EU szerepvállalás);

Beruházási költségek

A projekt beruházási költsége csak elszámolható költségeket tartalmaz. Az 5. fejezetben ismertetett beruházási költségek időbeni ütemezése 2008. évi árakon ÁFA-val a következőképpen alakul az előkészítési és járulékos költségekkel kiegészítve:

VKKI – Határt metsző vízfolyások automatikus mérése beruházási költségeinek becslése ÁFA-val (ezer Ft)

2008 2009 2010 Összes költség
0. Előkészítő munkák
0.1 Engedélyezési tervek 14 160 0 0 14 160
0.2 Közbeszerzési szakértői díj 2 500 0 0 2 500
0.4 Megvalósíthatósági terv összeállítása 6 840 0 0 6 840
Előkészítő munkák összesen: 23 500 0 0 23 500
1. Kivitelezés és műszer
1.1 Rába folyó 205+902 fkm (Q+M) 0 0 91 800 91 800
1.2 Mosoni-Duna, Rajka, 1.sz zsilipen (Q+M) 0 0 20 280 20 280
1.3 Ipoly folyó 169+600 (Q+M) 0 0 40 440 40 440
1.4 Sajó folyó 123+540 (Q+M) 0 0 43 200 43 200
1.5 Bódva folyó 54+807 (Q+M) 0 0 75 600 75 600
1.6 Hernád folyó 93+370 (Q+M) 0 0 65 520 65 520
1.7 Bodrog folyó – közúti hídon (Q+M) 0 0 57 240 57 240
1.8 Tisza - Tiszabecs (Q+M) 0 0 70 800 70 800
1.9 Szamos folyó 40+863 (Q+M) 0 0 45 600 45 600
1.10 Sebes-Körös folyó 55+474 btkm (M) 0 0 8 640 8 640
1.11 Fekete-Körös folyó 15+333 jtkm (M) 0 0 10 200 10 200
1.12 Fehérkörös duzzasztó (M) 0 0 6 000 6 000
Kivitelezés és műszer összesen: 0 0 535 320 535 320
2. Járulékos költségek
2.1 Management 0 8200 8 200 16 400
2.2 Közbeszerzés (közzétételi ktg.) 0 800 800
2.3 PR tevékenység 0 1100 1 600 2 700
2.4 Műszaki ellenőr 0 0 11 910 11 910
járulékos költségek összesen 0 10 100 21 710 31 810
PROJEKT ÖSSZES KÖLTSÉGE 23 500 10 100 557 030 590 630


Üzemeltetési és karbantartási költségek

Az 5. fejezetben ismertetett részletes üzemeltetési és karbantartási költségek alapján a létesítmény üzemeltetési és karbantartási költsége 2008. évi árakon évente 5 000 eFt lesz.

Pótlási költségek

A projekt pótlási költségét a beruházási költségek és a létesítmények 5. fejezetben megadott élettartama alapján kalkuláltuk. Az építési munkák a vizsgált időtáv alatt nem kerülnek pótlásra.

A projekt pótlási költségei a következők (ezer Ft):

Megnevezés 7 évente 50 évente
Építési munkák, építmények 367 200
Műszerek 168 120
Összesen 168 120 367 200

A projekt összes működési költségét a fenntarthatósági táblázat tartalmazza.

A projekt finanszírozása

A támogatási összeg számításánál a nem jövedelemtermelő projekteknél a támogatás arányt a releváns operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó akció tervek határozzák meg. Mivel a projekt nem jövedelemtermelő, a vonatkozó EU támogatási arány 85%. Az elszámolható beruházási költség 590 630 eFt, ennek 85 %-a igényelhető EU támogatásként, a támogatás összege tehát 502 035,5 eFt. A hazai 15 %-ot biztosító költségvetési hozzájárulás nagysága 88 594,5 eFt.

A projekt pénzügyi fenntarthatósága

A pályázathoz csatolt melléklet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium minisztere, mint a VKKI és KÖVIZIGEK fejezeti felügyeleti szervének vezetője nyilatkozott, hogy a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a KEOP 2.2.2. fejezetéhez beadott pályázatához a 2011-től jelentkező működési költséget költségvetési keretében biztosítja.

A projekt az alábbi táblázat számításai szerint pénzügyileg fenntartható, mivel a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív. Maradványértéket nem szerepeltettünk, mivel az pénzügyileg nem realizálódik.

A projekt pénzügyi fenntarthatósága (első 15 év), eFt

Megnevezés 1. év 2. év. 3. év 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. év 10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év
2 008 2 009 2 010 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 2 021 2 022
1. Pénzügyi beruházási költség 23 500 10 100 557 030
2. Pénzügyi működési költség 0 0 0 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
3. Hiteltörlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4. Hitel kamatának törlesztése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5. Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 23 500 10 100 557 030 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
8. EU támogatás 19 975 8 585 473 476 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 3 525 1 515 83 555 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
10. Központi költségvetés hozzájárulása 3 525 1 515 83 555 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
11. Saját forrás (12+13) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
13. Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
14. Hitel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
15. Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
16. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 23 500 10 100 557 030 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A projekt pénzügyi fenntarthatósága (második 15 év), eFt

Megnevezés 16. év 17. év 18. év 19. év 20. év 21. év 22. év 23. év 24. év 25. év 26. év 27. év 28. év 29. év 30. év
2 023 2 024 2 025 2 026 2 027 2 028 2 029 2 030 2 031 2 032 2 033 2 034 2 035 2 036 2 037
1. Pénzügyi beruházási költség
2. Pénzügyi működési költség 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
3. Hiteltörlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4. Hitel kamatának törlesztése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5. Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
8. EU támogatás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
10. Központi költségvetés hozzájárulása 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
11. Saját forrás (12+13) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
13. Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
14. Hitel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
15. Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
16. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 173 120 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000
18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2. Jogi háttér

Fel

A Víz Keretirányelv (VKI, 60/2000. EK.) az Európai Közösség által meghirdetett vízpolitika, melynek keretében a tagállamok a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát kívánják elérni, illetve ezt fenntarthatóvá tenni. A Keretirányelvet a hazai jogrendbe illesztő alapvető jogszabály: 2094/2001. (IV. 30.) Korm. határozat "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területén" tárgyú, az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvével kapcsolatos feladatok végrehajtásának megkezdéséről.

A jelenlegi állapot felmérését az e célra kijelölt észlelő-mérő (monitoring-) hálózatra épülő vizsgálatsor hivatott megállapítani, amit a VKI 13. cikke által előírt Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) használ fel. A VGT által meghatározandó - a jó állapot elérését szolgáló beavatkozások - hatását, valamint az állapot változását folyamatosan monitorozni kell.

A vízügyi szakágazat jogszabály által (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról /Vgt./) előírt kötelezettsége a vizek mennyiségi állapotának és változásának észlelése, mérése, nyilvántartása. Ebbe beletartozik a víz természeti (csapadék, lefolyás, tározódás) és társadalmi (vízkivétel, tározás, visszavezetés) körforgásának vízmérleg elvű számontartása, aminek egyik alapeleme a felszíni vizek hidrológiai adatait mérő észlelőhálózat folyamatos működtetése.

Jogszabályi, szakpolitikai előírás

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a vizekkel és vízi-létesítményekkel kapcsolatos állami feladat:

  • a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő,
  • a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint
  • a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása,
  • továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása,
  • vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
  • a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele;